Gyakran Ismételt Kérdések (GyIK)
További kérdéscsoportok
Gazdasági, üzleti mediáció
Polgári jogviták bíróságon kívüli rendezésének törvényi szabályozása miért szükséges?
A polgári jogviták bíróságon kívüli rendezésének szabályozása elsősorban azért került előtérbe, mert az érdekelt felek ügyére sokkal gyorsabb és olcsóbb megoldást ad. Másodsorban, a közismerten túlterhelt bíróságok tehermentesítését jelenti, és hozzájárul a hazai konfliktuskezelő kultúra kialakításához és megszilárdításához. Ezeknek a gondolatoknak a jegyében készítették el a közvetítői tevékenység, vagyis a permegelőző közvetítés törvényi szabályozását.
Mire helyezi a közvetítői tevékenységről szóló törvény a hangsúlyt?
Elsődlegesen annak perelhárító jellegére helyezi a hangsúlyt oly módon, hogy egy sajátos permegelőző, konfliktuskezelő, vitarendező eljárás során elősegítse a természetes személyek és más személyek – különösen a gazdálkodó szervezetek személyi és vagyoni jogaival kapcsolatban felmerült azon polgári jogviták rendezésének szabályait, amelyekben a felek rendelkezési jogát törvény nem korlátozza.
Én fordulhatok-e mediátorhoz?
Igen! Amennyiben Ön magánszemély, vállalkozó, gazdasági társaság, civil szervezet, vagy bármely más személy és személyi vagy vagyoni jogaival kapcsolatban konfliktusa, vitája, jogvitája van.
Felkérés mediációs eljárásra »
Milyen jogvitával nem fordulhatok mediátorhoz?
- Házassági perek – de házassági vagyonmegosztás kérdésében igen!
- Apasági és származás megállapítása iránti egyéb perek.
- Szülői felügyelet megszüntetésével kapcsolatos perek.
- Gondnokság alá helyezési perek.
- Közigazgatási perek.
- Sajtóhelyreigazítási eljárások.
- Végrehajtási perek.
- Választott bírósági eljárás során lefolytatandó közvetítés.
- Külön törvényben szabályozott más közvetítői vagy békéltető eljárás esetén.
Mikor nem érdemes a mediációs eljárást igénybe venni?
- Ha példát akarunk statuálni.
- Ha jogsértésre akarjuk felhívni a figyelmet.
- Ha nem a megoldás, a jövőbeni együttműködés a fontos, hanem az, hogy igazságot szolgáltassanak bármi áron.
- Ha a felek valamelyike egyáltalán nem hajlandó egy pártatlan, semleges személy segítségével sem kommunikálni a probléma megoldása érdekében.
Bírósági peres eljárás közben fordulhatok-e mediátorhoz?
Igen, azonban ebben az esetben a feleknek közösen a per szünetelését kell kérni a bíróságtól, amelynek időtartama 6 hónap.
A Polgári Perrendtartás 137. §-a értelmében a felek az eljárás szünetelésére vonatkozó kölcsönös megegyezésüket akár az első tárgyalást megelőzően, akár az elsőfokú eljárás során bármikor bejelenthetik, így a szünetelés időtartama alatt a vitás ügyüket közvetítés keretében rendezhetik. A közvetítési eljárás határidejét 4 hónapban maximalizálja a törvény, ezért ha a felek felelősen döntenek a közvetítés lefolytatása mellett, akkor a szünetelés időtartama alatt a vitás ügy eredményesen lezárul, és a bíróság előtti eljárást nem kell tovább folytatni.
Hogyan kezdeményezhetem a közvetítői eljárást?
A felek közös megegyezés alapján az általuk választott személyt írásban kérik fel a közvetői eljárás lefolytatására. A törvény pontosan meghatározza azt, hogy milyen adatokat kell szerepeltetni a felkérésben. Meghatározza azt is, a feleknek nyilatkozniuk kell arról, hogy közös megegyezésük alapján a közöttük fennálló vitás ügy megoldását közvetítői eljárás keretében kívánják rendezni.
Felkérés mediációs eljárásra »
Mit tegyek abban az esetben, ha a másik fél nem kommunikál velem?
Amennyiben közvetítői eljárás keretében szeretné a vitás ügyet megoldani, kérje fel a közvetítőt, hogy vegye fel a másik féllel a kapcsolatot, tájékoztassa a közvetítői eljárás célszerűségéről, alapelveiről, folyamatáról, tovább arról, hogy Ön a közöttük fennálló vitát megegyezéssel szeretné rendezni.
Honnan tudom meg, hogy a közvetítő elfogadta a felkérést?
A közvetítőnek a felkérés kézhezvételétől számított 8 napon belül írásban kell nyilatkoznia arról, hogy a felkérést elfogadta-e vagy nem.
Terheli-e titoktartási kötelezettség a közvetítőt?
Igen! A közvetítőt titoktartási kötelezettség terheli minden olyan adat és tény vonatkozásában, amelyről a közvetítői tevékenységével összefüggésben szerzett tudomást. Ez a titoktartási kötelezettség a közvetítői tevékenység megszűnése után is fennáll.
A titoktarás által nyújtott biztonság teszi lehetővé, hogy olyan bizalmi légkör alakuljon ki a közvetítői megbeszélés során, amelyben a felek őszintén feltárhatják valódi érdekeiket, szükségleteiket, felszínre kerülhetnek az igazán fontos - addig gyakran elhallgatott, vagy eltorzított – információk. Tehát, hogy a felek kezdő pozíciójukból kimozdulva az érdekalapú tárgyalási formát válasszák.
Milyen díjazást kell fizetni a közvetítőnek?
Az egyes ügyekre vonatkozó díjazás mértéke szabad megállapodás tárgya a felek és a közvetítő között.
Hogyan indul a közvetítői eljárás?
Amennyiben a közvetítő elfogadta a felkérést, elfogadó nyilatkozatában meghívja a feleket az első közvetítői megbeszélésre.
A közvetítés föbb szakaszai »
Mi történik, ha valaki nem jelenik meg az első közvetítői megbeszélésen?
A közvetítő nem indítja meg a közvetítői eljárást.
A közvetítés folyamatában személyesen kell részt vennem?
Az első közvetítői megbeszélésen és a közvetítés eredményeként létrejött megállapodás aláírásakor a feleknek személyesen kell részt venni. Jogi személy fél esetén a képviseletére feljogosított tagjának kell megjelenni.
Meghatalmazás alapján ki képviselhet?
Az első közvetítői megbeszélést és a megállapodás aláírását kivéve – meghatalmazás alapján a feleket nagykorú cselekvőképes személy, vagy jogi képviselő képviselheti.
Mi történik az első közvetítői megbeszélésen?
A feleknek a közvetítő tájékoztatást ad a közvetítés alapelveiről, az eljárás főbb szakaszairól, a személyét (és az eljárásba szükség szerint bevont szakértőt) terhelő titoktartási kötelezettségről, az eljárás költségeiről. Tájékozathatja a feleket az ügyhöz kapcsolódó joganyagról, szakmai tényekről, ismeretekről, de a feleknek – pártatlan pozícióját veszélyeztető – tanácsot nem adhat.
Amennyiben a felek a közvetítői megbeszélésen kapott tájékoztatást követően továbbra is fenntartják azt az igényüket, hogy vitájukat mediátor bevonásával rendezzék, akkor aláírják a közvetítői eljárást, megindító nyilatkozatot.
Mit tartalmaz a közvetítői eljárást megindító nyilatkozat?
A nyilatkozatban a felek és a közvetítő megállapodnak az eljárás során felmerülő költségek, díjak előlegezésének és megfizetésének módjáról, ideértve az elállás és a megszüntetés eseteit is, továbbá a felek megállapodhatnak a személyüket terhelő titoktartási kötelezettségről és az általuk szükségesnek tartott egyéb kérdésekről.
Kinek kell megfizetni az eljárás során felmerült költségeket, díjakat?
A költségviselés általános szabályai szerint mindegyik fél a saját felmerült költségeit köteles viselni, kivéve a közvetítő és a szakértő díját és költségeit, amelyet egymás között egyenlő arányban viselnek a felek, ha eltérően nem állapodnak meg.
Pontosan mikor indul meg a közvetítői eljárás?
A közvetítői eljárást megindító nyilatkozat aláírásának időpontjában. Tehát ettől az időponttól számított 4 hónapon belül be is kell fejezni.
Hogyan folytatódik le a közvetítői eljárás?
A közvetítői eljárás a felek és a közvetítő által közösen kialakított szabályok szerint kerül lefolytatásra.
A közvetítő a feleket részletesen meghallgatja, amely történhet együttes vagy külön-külön tartott megbeszéléseken is. Mind a két típusú megbeszélés esetén a közvetítőnek biztosítania kel az egyenlő elbánás elvét.
A megbeszéléseken a felek kifejthetik érdekeik alapján kialakított álláspontjukat és a rendelkezésükre álló iratokat is bemutathatják.
A közvetítő a külön megbeszélésen tudomására jutott információt közölheti a másik féllel?
Általános szabály szerint igen, hogy a másik fél ennek figyelembe vételével álláspontját kialakíthassa. Kivétel ez alól, ha a tájékoztatást adó fél nyilatkozata szerint a tájékoztatás nem hozható a másik fél tudomására.
A szakértő milyen feltételek mellett vehet részt a közvetítői eljárásban?
A közvetítő a felek egyetértésével szakértőt vehet igénybe.
Szakértőként bárki eljárhat, aki valamely kérdésben kellő szakértelemmel rendelkezik, és akinek a személyében a felek megegyeznek. A közvetítői eljárásban résztvevő szakértőt ugyanúgy titoktartási kötelezettség terheli, mint a közvetítőt.
Hogyan történik a szakértő bevonása az eljárásba?
A szakértő a felkérés kézhezvételétől számított 8 napon belül írásban értesíti a közvetítőt a felkérés elfogadásáról, vagy visszautasításától. A felkérés elfogadása esetén nyilatkozik arról is, hogy az ügyben érdektelen, illetőleg elfogulatlan.
Mennyi idő alatt kell a szakértőnek a szakvéleményt elkészíteni?
A szakértő a szakértői véleményt a rendelkezésre bocsátott iratok alapján a felkérés kézhezvételétől számított 30 napon belül írásban terjeszti elő. Ez a törvényi határidő a felek egyetértésével egy alkalommal meghosszabbítható. A felek megállapodásától függően a szakértő a közvetítői megbeszélésen személyesen is részt vehet.
Kinek és mennyit kell fizetni a szakértőnek?
A szakértőnek a tevékenységéért díj és költségtérítés jár. A díj mértékében a felek és a szakértő szabadon állapodnak meg, valamint abban is, hogy a díj összegét a felek milyen arányban fizetik.
A közvetítő bizonyítási eljárást folytat le a közvetítés folyamatában?
A törvény szerint a közvetítő bizonyítási eljárást nem folytathat le, tekintettel arra, hogy a közvetítői eljárásnak nem célja a tényállás objektivitásokra törekvő feltárása.
A feleken és a szakértőn kívül kit hallgathat meg még a közvetítő?
A törvény lehetővé teszi, hogy a közvetítő a felek kérelmére más személyt is bevonjon az eljárásba. A meghallgatott harmadik személy költségeit az a fél viseli, aki a meghallgatást kezdeményezte, kivéve, ha a felek másképpen állapodtak meg.
Mikor fejeződik be a közvetítői eljárás?
A közvetítői eljárás befejezésének négy esete van:
- A megállapodás aláírásának napján.
- Azon a napon, amelyen az egyik fél közli a másik féllel és a közvetítővel, hogy a közvetítői eljárást befejezettnek tekinti.
- Azon a napon, amelyen a felek egybehangzóan kijelentik a közvetítő előtt, hogy kérik a közvetítői eljárás befejezését.
- A felek eltérő megállapodás hiányában a közvetítői eljárást megindító nyilatkozat aláírásának napjától számított 4 hónap elteltével.
Hogyan jön létre a megállapodás, megegyezés?
A közvetítői megbeszélésen vagy megbeszéléseken mindkét fél előadhatja a konfliktus általa lényegesnek tartott főbb elemeit, majd a felek a közvetítő segítségével megkísérlik megoldani a közöttük felmerült vitát, a közösen kialakított megállapodással, megegyezéssel.
Ki és mikor foglalja írásba a megegyezést, megállapodást?
A közvetítő a személyesen és együttesen jelen lévő felek között létrejött szóbeli megegyezést, megállapodást azonnal változtatás nélkül írásba foglalja, melyet a személyesen és együttesen jelenlévő felek és a közvetítő aláírásával látja el.
Mit lehet tenni, ha a megegyezés, megállapodás írásba foglalásakor véletlenül elírás történt?
Amennyiben a megegyezésben, megállapodásban névcsere, hibás név- vagy számelírás, számítási hiba, vagy más hasonló elírás történt, a felek együttes kérelme alapján a közvetítő – a kérelem kézhezvételét követő – 15 napon belül kijavítja.
A közvetítői eljárásban létrejött megegyezéshez, megállapodáshoz kapcsolódik hatósági kényszer?
A törvény a megegyezéshez, megállapodáshoz hatósági kényszert – végrehajthatóságot - nem kapcsol, mivel a megállapodásban foglaltak teljesítését a felek önként vállalták.
Személyes tapasztalataim azt mutatják, hogy a felek az önként vállalt megegyezést, megállapodást szinte kivétel nélkül betartják, hiszen ők önkéntesen vállalták ennek teljesítését saját helyzetük figyelembe vétele mellett.
A végrehajtással kapcsolatban az a gyakorlati tapasztalat, hogy mire az ítéletet a bíróság meghozza és az jogerőssé válik, a végrehajtás – nem teljesítés esetén – nagyon gyakran eredménytelen, hiszen ebben az időpontban már a nem teljesítő félnek nincsen végrehajtás alá vonható ingó- vagy ingatlan vagyontárgya.
A bírósághoz fordulás lehetőségét nem veszítem el, ha közvetítői eljárást veszek igénybe?
A bírósághoz fordulás lehetősége mind az eljárás eredményessége, mind pedig esetleges eredménytelensége esetén – ami nagyon ritka eset – fenn áll a felek részére.
A bírósági eljárásban azonban nem a közvetítői eljárásban létrejött megegyezés, megállapodás lesz a per tárgya, hanem a vitás ügynek bírósági eljárás keretében történő elbírálása.
A törvényalkotó mivel ösztönzi a feleket a megállapodásban, megegyezésben foglaltak betartására?
Ha a közvetítői eljárásban létrejött megállapodás, megegyezés ellenére a megállapodással rendezett jogvita tárgyában a megállapodást megkötő felek bármelyike bírósághoz fordul, a pert indító fél a per eldöntésére tekintet nélkül kötelezhető a perben felmerülő valamennyi költség megfizetésére.
Ez alól kivétel az, ha a pert indító fél kizárólag a megállapodásban vállalt kötelezettségek nem teljesítése miatt fordul a bírósághoz, és a megállapodásban foglaltaktól eltérő igényt nem kíván érvényesíteni, mert ebben az esetben a perköltségviselés általános szabályai az irányadók.
A bírósági eljárásban kötelezhető a mediátor tanúvallomásra?
A közvetítői eljárásban közvetítőként és szakértőként eljáró személyt nem terheli tanúvallomási kötelezettség, ha utóbb a közvetítéssel érintett vitás ügyben bírósági eljárás indul. A perben, ebben az esetben nem a közvetítői eljárásban elhangzottak alapján, hanem a felek közötti vitás ügynek a bíróság előtti eljárásban szükség szerint felvett bizonyítást követően megállapított tényállás alapján kell döntenie. Tehát ebben az esetben a felek a vitás ügy megoldásának egy másik útját – a polgári pert – választják.
