Gyakran Ismételt Kérdések (GyIK)
Kérdéscsoportok
Mediáció
Mi a mediáció?
A mediáció közvetítést jelent. A közvetítés célja, olyan vitarendező eljárás lefolytatása, amelyben, a vitában érdekelt felek a közvetítő – mediátor – segítségével egyezséget kötnek. Az egyezség az érdekelt felek konszenzusán és kompromisszumán alapul. Tekintettel arra, hogy ezt az egyezséget az eredetileg vitában álló felek hozzák létre, így nagy esélye van annak, hogy az egyezséget be is tartják.
Megbízható számomra a mediáció?
Igen. 2003. május 17. napján lépett hatályba a 2002. évi LV. törvény » a közvetítői tevékenységről. A közvetítés (mediáció) ezen törvény alapján lefolytatott sajátos, permegelőző, konfliktuskezelő eljárás. A vitában álló felek az egyezséget egy semleges, a konfliktussal nem érintett személy a közvetítő (mediátor) segítségével hozzák létre.
Ki lehet mediátor?
A törvény értelmében csak az, aki büntetlen előéletű, felsőfokú végzettséggel, hozzá kapcsolódó legalább 5 éves igazolt szakmai gyakorlattal rendelkezik, és az Igazságügyi Minisztérium határozatával a közvetítők névjegyzékébe felvette. Vállalkozások, cégek esetében mind a vállalkozást, céget, mind a nevükben eljáró személyt be kell jegyeztetni a közvetítők névjegyzékébe.
Hol találom a közvetítők névjegyzékét?
Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium » honlapján a Közérdekű Információk »-ra kattintva, majd ott a Közvetítők Nyilvántartó Rendszere » menüpontot kell választani.
Az Erdész & Hammer konfliktuskezelő Bt. rendelkezik-e szakképzett mediátorral?
Igen. dr. Hammer Ágnes igazságügyi akkreditált mediátor. Közvetítői névjegyzékbe vételről szóló Igazságügyi Minisztériumi határozat száma: IM/IGKOD/2004/KÖZVET/2864. IM. Közvetítői Igazolvány száma: 000928/2.
dr. Hammer Ágnes akkreditált igazságügyi mediátor »
Gazdasági, üzleti mediáció
Polgári jogviták bíróságon kívüli rendezésének törvényi szabályozása miért szükséges?
A polgári jogviták bíróságon kívüli rendezésének szabályozása elsősorban azért került előtérbe, mert az érdekelt felek ügyére sokkal gyorsabb és olcsóbb megoldást ad. Másodsorban, a közismerten túlterhelt bíróságok tehermentesítését jelenti, és hozzájárul a hazai konfliktuskezelő kultúra kialakításához és megszilárdításához. Ezeknek a gondolatoknak a jegyében készítették el a közvetítői tevékenység, vagyis a permegelőző közvetítés törvényi szabályozását.
Mire helyezi a közvetítői tevékenységről szóló törvény a hangsúlyt?
Elsődlegesen annak perelhárító jellegére helyezi a hangsúlyt oly módon, hogy egy sajátos permegelőző, konfliktuskezelő, vitarendező eljárás során elősegítse a természetes személyek és más személyek – különösen a gazdálkodó szervezetek személyi és vagyoni jogaival kapcsolatban felmerült azon polgári jogviták rendezésének szabályait, amelyekben a felek rendelkezési jogát törvény nem korlátozza.
Én fordulhatok-e mediátorhoz?
Igen! Amennyiben Ön magánszemély, vállalkozó, gazdasági társaság, civil szervezet, vagy bármely más személy és személyi vagy vagyoni jogaival kapcsolatban konfliktusa, vitája, jogvitája van.
Felkérés mediációs eljárásra »
Milyen jogvitával nem fordulhatok mediátorhoz?
- Házassági perek – de házassági vagyonmegosztás kérdésében igen!
- Apasági és származás megállapítása iránti egyéb perek.
- Szülői felügyelet megszüntetésével kapcsolatos perek.
- Gondnokság alá helyezési perek.
- Közigazgatási perek.
- Sajtóhelyreigazítási eljárások.
- Végrehajtási perek.
- Választott bírósági eljárás során lefolytatandó közvetítés.
- Külön törvényben szabályozott más közvetítői vagy békéltető eljárás esetén.
Mikor nem érdemes a mediációs eljárást igénybe venni?
- Ha példát akarunk statuálni.
- Ha jogsértésre akarjuk felhívni a figyelmet.
- Ha nem a megoldás, a jövőbeni együttműködés a fontos, hanem az, hogy igazságot szolgáltassanak bármi áron.
- Ha a felek valamelyike egyáltalán nem hajlandó egy pártatlan, semleges személy segítségével sem kommunikálni a probléma megoldása érdekében.
Bírósági peres eljárás közben fordulhatok-e mediátorhoz?
Igen, azonban ebben az esetben a feleknek közösen a per szünetelését kell kérni a bíróságtól, amelynek időtartama 6 hónap.
A Polgári Perrendtartás 137. §-a értelmében a felek az eljárás szünetelésére vonatkozó kölcsönös megegyezésüket akár az első tárgyalást megelőzően, akár az elsőfokú eljárás során bármikor bejelenthetik, így a szünetelés időtartama alatt a vitás ügyüket közvetítés keretében rendezhetik. A közvetítési eljárás határidejét 4 hónapban maximalizálja a törvény, ezért ha a felek felelősen döntenek a közvetítés lefolytatása mellett, akkor a szünetelés időtartama alatt a vitás ügy eredményesen lezárul, és a bíróság előtti eljárást nem kell tovább folytatni.
Hogyan kezdeményezhetem a közvetítői eljárást?
A felek közös megegyezés alapján az általuk választott személyt írásban kérik fel a közvetői eljárás lefolytatására. A törvény pontosan meghatározza azt, hogy milyen adatokat kell szerepeltetni a felkérésben. Meghatározza azt is, a feleknek nyilatkozniuk kell arról, hogy közös megegyezésük alapján a közöttük fennálló vitás ügy megoldását közvetítői eljárás keretében kívánják rendezni.
Felkérés mediációs eljárásra »
Mit tegyek abban az esetben, ha a másik fél nem kommunikál velem?
Amennyiben közvetítői eljárás keretében szeretné a vitás ügyet megoldani, kérje fel a közvetítőt, hogy vegye fel a másik féllel a kapcsolatot, tájékoztassa a közvetítői eljárás célszerűségéről, alapelveiről, folyamatáról, tovább arról, hogy Ön a közöttük fennálló vitát megegyezéssel szeretné rendezni.
Honnan tudom meg, hogy a közvetítő elfogadta a felkérést?
A közvetítőnek a felkérés kézhezvételétől számított 8 napon belül írásban kell nyilatkoznia arról, hogy a felkérést elfogadta-e vagy nem.
Terheli-e titoktartási kötelezettség a közvetítőt?
Igen! A közvetítőt titoktartási kötelezettség terheli minden olyan adat és tény vonatkozásában, amelyről a közvetítői tevékenységével összefüggésben szerzett tudomást. Ez a titoktartási kötelezettség a közvetítői tevékenység megszűnése után is fennáll.
A titoktarás által nyújtott biztonság teszi lehetővé, hogy olyan bizalmi légkör alakuljon ki a közvetítői megbeszélés során, amelyben a felek őszintén feltárhatják valódi érdekeiket, szükségleteiket, felszínre kerülhetnek az igazán fontos - addig gyakran elhallgatott, vagy eltorzított – információk. Tehát, hogy a felek kezdő pozíciójukból kimozdulva az érdekalapú tárgyalási formát válasszák.
Milyen díjazást kell fizetni a közvetítőnek?
Az egyes ügyekre vonatkozó díjazás mértéke szabad megállapodás tárgya a felek és a közvetítő között.
Hogyan indul a közvetítői eljárás?
Amennyiben a közvetítő elfogadta a felkérést, elfogadó nyilatkozatában meghívja a feleket az első közvetítői megbeszélésre.
Mi történik, ha valaki nem jelenik meg az első közvetítői megbeszélésen?
A közvetítő nem indítja meg a közvetítői eljárást.
A közvetítés folyamatában személyesen kell részt vennem?
Az első közvetítői megbeszélésen és a közvetítés eredményeként létrejött megállapodás aláírásakor a feleknek személyesen kell részt venni. Jogi személy fél esetén a képviseletére feljogosított tagjának kell megjelenni.
Meghatalmazás alapján ki képviselhet?
Az első közvetítői megbeszélést és a megállapodás aláírását kivéve – meghatalmazás alapján a feleket nagykorú cselekvőképes személy, vagy jogi képviselő képviselheti.
Mi történik az első közvetítői megbeszélésen?
A feleknek a közvetítő tájékoztatást ad a közvetítés alapelveiről, az eljárás főbb szakaszairól, a személyét (és az eljárásba szükség szerint bevont szakértőt) terhelő titoktartási kötelezettségről, az eljárás költségeiről. Tájékozathatja a feleket az ügyhöz kapcsolódó joganyagról, szakmai tényekről, ismeretekről, de a feleknek – pártatlan pozícióját veszélyeztető – tanácsot nem adhat.
Amennyiben a felek a közvetítői megbeszélésen kapott tájékoztatást követően továbbra is fenntartják azt az igényüket, hogy vitájukat mediátor bevonásával rendezzék, akkor aláírják a közvetítői eljárást, megindító nyilatkozatot.
Mit tartalmaz a közvetítői eljárást megindító nyilatkozat?
A nyilatkozatban a felek és a közvetítő megállapodnak az eljárás során felmerülő költségek, díjak előlegezésének és megfizetésének módjáról, ideértve az elállás és a megszüntetés eseteit is, továbbá a felek megállapodhatnak a személyüket terhelő titoktartási kötelezettségről és az általuk szükségesnek tartott egyéb kérdésekről.
Kinek kell megfizetni az eljárás során felmerült költségeket, díjakat?
A költségviselés általános szabályai szerint mindegyik fél a saját felmerült költségeit köteles viselni, kivéve a közvetítő és a szakértő díját és költségeit, amelyet egymás között egyenlő arányban viselnek a felek, ha eltérően nem állapodnak meg.
Pontosan mikor indul meg a közvetítői eljárás?
A közvetítői eljárást megindító nyilatkozat aláírásának időpontjában. Tehát ettől az időponttól számított 4 hónapon belül be is kell fejezni.
Hogyan folytatódik le a közvetítői eljárás?
A közvetítői eljárás a felek és a közvetítő által közösen kialakított szabályok szerint kerül lefolytatásra.
A közvetítő a feleket részletesen meghallgatja, amely történhet együttes vagy külön-külön tartott megbeszéléseken is. Mind a két típusú megbeszélés esetén a közvetítőnek biztosítania kel az egyenlő elbánás elvét.
A megbeszéléseken a felek kifejthetik érdekeik alapján kialakított álláspontjukat és a rendelkezésükre álló iratokat is bemutathatják.
A közvetítő a külön megbeszélésen tudomására jutott információt közölheti a másik féllel?
Általános szabály szerint igen, hogy a másik fél ennek figyelembe vételével álláspontját kialakíthassa. Kivétel ez alól, ha a tájékoztatást adó fél nyilatkozata szerint a tájékoztatás nem hozható a másik fél tudomására.
A szakértő milyen feltételek mellett vehet részt a közvetítői eljárásban?
A közvetítő a felek egyetértésével szakértőt vehet igénybe.
Szakértőként bárki eljárhat, aki valamely kérdésben kellő szakértelemmel rendelkezik, és akinek a személyében a felek megegyeznek. A közvetítői eljárásban résztvevő szakértőt ugyanúgy titoktartási kötelezettség terheli, mint a közvetítőt.
Hogyan történik a szakértő bevonása az eljárásba?
A szakértő a felkérés kézhezvételétől számított 8 napon belül írásban értesíti a közvetítőt a felkérés elfogadásáról, vagy visszautasításától. A felkérés elfogadása esetén nyilatkozik arról is, hogy az ügyben érdektelen, illetőleg elfogulatlan.
Mennyi idő alatt kell a szakértőnek a szakvéleményt elkészíteni?
A szakértő a szakértői véleményt a rendelkezésre bocsátott iratok alapján a felkérés kézhezvételétől számított 30 napon belül írásban terjeszti elő. Ez a törvényi határidő a felek egyetértésével egy alkalommal meghosszabbítható. A felek megállapodásától függően a szakértő a közvetítői megbeszélésen személyesen is részt vehet.
Kinek és mennyit kell fizetni a szakértőnek?
A szakértőnek a tevékenységéért díj és költségtérítés jár. A díj mértékében a felek és a szakértő szabadon állapodnak meg, valamint abban is, hogy a díj összegét a felek milyen arányban fizetik.
A közvetítő bizonyítási eljárást folytat le a közvetítés folyamatában?
A törvény szerint a közvetítő bizonyítási eljárást nem folytathat le, tekintettel arra, hogy a közvetítői eljárásnak nem célja a tényállás objektivitásokra törekvő feltárása.
A feleken és a szakértőn kívül kit hallgathat meg még a közvetítő?
A törvény lehetővé teszi, hogy a közvetítő a felek kérelmére más személyt is bevonjon az eljárásba. A meghallgatott harmadik személy költségeit az a fél viseli, aki a meghallgatást kezdeményezte, kivéve, ha a felek másképpen állapodtak meg.
Mikor fejeződik be a közvetítői eljárás?
A közvetítői eljárás befejezésének négy esete van:
- A megállapodás aláírásának napján.
- Azon a napon, amelyen az egyik fél közli a másik féllel és a közvetítővel, hogy a közvetítői eljárást befejezettnek tekinti.
- Azon a napon, amelyen a felek egybehangzóan kijelentik a közvetítő előtt, hogy kérik a közvetítői eljárás befejezését.
- A felek eltérő megállapodás hiányában a közvetítői eljárást megindító nyilatkozat aláírásának napjától számított 4 hónap elteltével.
Hogyan jön létre a megállapodás, megegyezés?
A közvetítői megbeszélésen vagy megbeszéléseken mindkét fél előadhatja a konfliktus általa lényegesnek tartott főbb elemeit, majd a felek a közvetítő segítségével megkísérlik megoldani a közöttük felmerült vitát, a közösen kialakított megállapodással, megegyezéssel.
Ki és mikor foglalja írásba a megegyezést, megállapodást?
A közvetítő a személyesen és együttesen jelen lévő felek között létrejött szóbeli megegyezést, megállapodást azonnal változtatás nélkül írásba foglalja, melyet a személyesen és együttesen jelenlévő felek és a közvetítő aláírásával látja el.
Mit lehet tenni, ha a megegyezés, megállapodás írásba foglalásakor véletlenül elírás történt?
Amennyiben a megegyezésben, megállapodásban névcsere, hibás név- vagy számelírás, számítási hiba, vagy más hasonló elírás történt, a felek együttes kérelme alapján a közvetítő – a kérelem kézhezvételét követő – 15 napon belül kijavítja.
A közvetítői eljárásban létrejött megegyezéshez, megállapodáshoz kapcsolódik hatósági kényszer?
A törvény a megegyezéshez, megállapodáshoz hatósági kényszert – végrehajthatóságot - nem kapcsol, mivel a megállapodásban foglaltak teljesítését a felek önként vállalták.
Személyes tapasztalataim azt mutatják, hogy a felek az önként vállalt megegyezést, megállapodást szinte kivétel nélkül betartják, hiszen ők önkéntesen vállalták ennek teljesítését saját helyzetük figyelembe vétele mellett.
A végrehajtással kapcsolatban az a gyakorlati tapasztalat, hogy mire az ítéletet a bíróság meghozza és az jogerőssé válik, a végrehajtás – nem teljesítés esetén – nagyon gyakran eredménytelen, hiszen ebben az időpontban már a nem teljesítő félnek nincsen végrehajtás alá vonható ingó- vagy ingatlan vagyontárgya.
A bírósághoz fordulás lehetőségét nem veszítem el, ha közvetítői eljárást veszek igénybe?
A bírósághoz fordulás lehetősége mind az eljárás eredményessége, mind pedig esetleges eredménytelensége esetén – ami nagyon ritka eset – fenn áll a felek részére.
A bírósági eljárásban azonban nem a közvetítői eljárásban létrejött megegyezés, megállapodás lesz a per tárgya, hanem a vitás ügynek bírósági eljárás keretében történő elbírálása.
A törvényalkotó mivel ösztönzi a feleket a megállapodásban, megegyezésben foglaltak betartására?
Ha a közvetítői eljárásban létrejött megállapodás, megegyezés ellenére a megállapodással rendezett jogvita tárgyában a megállapodást megkötő felek bármelyike bírósághoz fordul, a pert indító fél a per eldöntésére tekintet nélkül kötelezhető a perben felmerülő valamennyi költség megfizetésére.
Ez alól kivétel az, ha a pert indító fél kizárólag a megállapodásban vállalt kötelezettségek nem teljesítése miatt fordul a bírósághoz, és a megállapodásban foglaltaktól eltérő igényt nem kíván érvényesíteni, mert ebben az esetben a perköltségviselés általános szabályai az irányadók.
A bírósági eljárásban kötelezhető a mediátor tanúvallomásra?
A közvetítői eljárásban közvetítőként és szakértőként eljáró személyt nem terheli tanúvallomási kötelezettség, ha utóbb a közvetítéssel érintett vitás ügyben bírósági eljárás indul. A perben, ebben az esetben nem a közvetítői eljárásban elhangzottak alapján, hanem a felek közötti vitás ügynek a bíróság előtti eljárásban szükség szerint felvett bizonyítást követően megállapított tényállás alapján kell döntenie. Tehát ebben az esetben a felek a vitás ügy megoldásának egy másik útját – a polgári pert – választják.
Követeléskezelés
Miért sikeresebb az Erdész & Hammer Konfliktuskezelő Bt. – követeléskezelő cégként – mint a saját behajtás?
Az Ön alkalmazottainak más a feladata, az ő munkájuk a cége működőképességének fenntartása, jövedelmezőségének megteremtése. Gyakran túlterheltséget jelent nekik naponta felszólító leveleket írni, az adóst telefonon megkeresni. Sokaknak kellemetlen is ez a feladat, nem szívesen végzik, ezért csekély eredményt hoz. A mi cégünk ezen a területen jelentős tapasztalattal rendelkezik, és a követelés érvényesítéséhez szükséges minden szakember, szaktudás és gyakorlati tapasztalat rendelkezésére áll.
Hatékony követeléskezelés »
Miért sikeresebb az Erdész & Hammer Konfliktuskezelő Bt. kintlévőség kezelése, mint más hasonló szolgáltatást nyújtó cégé?
Az Erdész & Hammer Konfliktuskezelő Bt-nél a hatékony kintlévőség kezelés már a szerződés megkötése előtt megkezdődik az üzleti partnerről jogszabályilag engedélyezett információk begyűjtésével, majd folytatódik a személyre szabott szerződéskötéssel. A fizetési határidő lejártáig – igény szerint - emlékeztető levelek küldésével, emlékeztető telefonhívásokkal, üzleti partner időszakonként jogszabály által engedélyezett ellenőrzésével.
Hatékony kintlévőség kezelés »
Jelenlegi legsikeresebb kintlévőség kezelési eszköz, a „kintlévőség kezelési” bélyegző alkalmazási lehetőségének megteremtésével.
A követelések megtérülése mellett arra törekszünk, hogy ügyfelünk és adósa között a későbbiek során az üzleti kapcsolat fennmaradhasson.
Figyelem! A fenti ábra kintlévőség kezelő bélyegző reklám képe. Minden egyes ügyfelünk a részére egyedileg készített kintlévőség kezelő bélyegzőt használja!
Mi a garancia a sikerre?
100%-os garanciát ígérni nem tudunk, ez nagy felelőtlenség lenne részünkről, hiszen az üzleti életben nincsenek 100%-os megoldások. Az ügykezelési díjat leszámítva sikerdíjas konstrukcióban dolgozunk. Ez azt jelenti, hogy csak akkor kapunk jutalékot, ha eredményesen végeztük el a munkát, ezért nekünk alapvető érdekünk a sikeres munkavégzés.
Melyek a sikeres követeléskezelés, követelésbehajtás legfontosabb tényezői?
A számlák lejárata óta eltelt idő, a tartozás értéke, az adott ágazatra, piaci szektorra jellemzően elérhető sikerráta, a követelések dokumentáltsága.
Mennyi az Erdész & Hammer Konfliktuskezelő Bt. szolgáltatási díja?
Minden esetben az adott ügyre vonatkozóan – a tapasztalatok és tények alapján – egyedi árkalkulációt végzünk. Ezért a honlapon megjelenő szolgáltatási díjak csak tájékoztató jellegűek.
Milyen sikerességet ért el a cég a követeléskezelés esetén?
A 30-60 napos lejárt követelések esetén a behajtási sikeresség 90-95 %-os, régebben lejárt követeléseknél a sikeresség a lejárati idő hosszától függően csökken.
Nem fog megromlani kapcsolatom az üzleti partneremmel, ha az Önök cégéhez fordulok?
Etikai kódexünk garanciát jelent arra, hogy a kintlévőség kezelés, követeléskezelés, követelésbehajtás, valamint gazdasági, üzleti mediáció során kapcsolatos információkat teljes titoktartással kezeljük. Cégünk érdeke, hogy ügyfele és adósa közötti kapcsolatot óvja, a követelések megtérülése mellett az üzleti kapcsolat fennmaradhasson.
Mi a klasszikus kintlévőség kezelés, követeléskezelés, követelésbehajtás lényege?
A kintlévőség kezelés, követeléskezelés, követelésbehajtás megtervezett, komplex feladat, különböző lépések logikus láncolata, amely az időtényezőn, a szakszerűségen és a következetességen alapul. A követelésbehajtási folyamat minden lépése az adott ügyre kidolgozott speciális terv szerint történik, amelynek elengedhetetlen eleme a gyorsaság.
Mit tegyek, hogy ne romoljon pénzügyi helyzetem?
Milyen információkat kell megadnom az ügymenet elindításához?
- a saját cég adatait
- adós adatait
- tőkekövetelés összegét és esedékességét
- kamat mértékét és összegét
- több számla esetén számlákra lebontva, számlaszám megjelölésével
Hatékony kintlévőség kezelés »
