Mediáció vagy tárgyalás?
avagy általában az ügyvédek nézőpontja
Akik a mediáció eszközéhez folyamodnak, általában már túl vannak egy tárgyalási folyamaton, tekintettel arra, hogy a tárgyalás a viták rendezésének elsődleges módja. Az ügyvédek eseteik zömét általában tárgyalásos egyezséggel rendezik, ezért az ügyvéd azonnali válasza a mediáció gondolatára általában a következő:
„Minek ide mediátor? Tapasztalt tárgyaló vagyok, minden áldott napomat tárgyalásos megegyezésekkel töltöm. Mit adhat még hozzá a mediátor ehhez a vitához, amit én, mint tapasztalt tárgyaló ne lennék képes megtenni?”
Pozícionális egyezkedés
A mediációs folyamatban a tárgyalás jellegében jelentősen eltér attól, amit az ügyvédek a munkájuk során folytatnak, annak ellenére, hogy a mediáció is magában hordozza a tárgyalás bizonyos elemeit.
A mediációban használatos tárgyalás elvi alapú tárgyalás, míg az ügyvédek által alkalmazott tárgyalási mód pozícionális vagy stratégiai alapú.
Az elvi alapú és a pozícionális tárgyalás közötti különbséget először Roger Fischer és William Ury határozta meg az 1981-ben megjelent Eljutni az igenhez című művükben. Ebben megfogalmazzák, hogy a tárgyaló felek válasszák le az embert a problémáról, összpontosítsanak inkább az érdekekre, mint a pozícióra, találjanak a kölcsönös nyereséghez vezető utakat, és ragaszkodjanak az objektív kritériumok használatához.
Az ügyvédek által folytatott egyezkedési folyamat pozícionális jellege az ügyvédek sajátos helyzetéből fakad, abból, hogy védenceik bajnokaiként lépnek fel. Amikor a felek már kimerítették a probléma megoldásának minden egyéb lehetőségét egymás között, akkor nem marad más hátra, minthogy ügyüket ügyvédeikre bízzák. Az ügyvédek meg vannak győződve arról, hogy az ügyfél azért keresi fel őket, hogy lépjenek akcióba: az ügyfél elvárja, hogy ügyüket teljes erővel képviseljék, vagy a másik fél követelését hasonló jellegű ellenséges indulattal törjék le.
Ezért, amikor az ügyvédek lépnek az egyezkedés mezőjére, inkább gladiátorként küzdenek, és azt a megbízást kapják, hogy ne csupán kövessenek el minden tőlük telhetőt, hanem semmisítsék meg az ellenfelet. Ebből következően feladatukat nem abban látják, hogy egy minél ésszerűbb megegyezést érjenek el, hanem totális győzelemre törekszenek.
1. péda: Kártérítési vita
A ügyfél és B ügyfél vitájának tárgya, hogy B ügyfél milyen összegű kártérítést követeljen a hibás áruért. A ügyfél hajlandó lenne 100.000 Ft-ot fizetni. Az egyezkedés kezdetén azonban ügyvédje 50.000 Ft-ot ajánl. B ügyfél beleegyezne a 100.000 Ft-os összeg elfogadásába, azonban az ő ügyvédje ehelyett 150.000 Ft-ot követel. Így a tárgyalások nem a 100.000 Ft-os ajánlatnál kezdődnek, pedig feltehetően a felek azonnal elfogadták volna ezt az összeget.
Az ügyvédek részéről a végletes ajánlat oka, hogy képviseleti egyezkedésben érdekeltek, tehát ügyfeleik bajnokaiként lépnek fel. Mind a ketten jobb eredményre törekszenek, mint amit ügyfelük elvár. Feltehetően azt gondolják, hogy ezzel nagyobb tekintélyre, elismerésre és ebből következően további megbízásokra tesznek szert.
Az ilyen tárgyalást az igazolás folyamata követi, melynek során a tárgyaló felek igyekeznek alátámasztani az ajánlat vagy követelés jogosságát, ésszerűségét, mind tényszerűen, mind jogilag.
2. példa: Jogos követelés
Ügyfelem 150.000 Ft-os követelése azért jogos, mert …
Ügyfelem azért nem hajlandó 50.000 Ft-nál többet fizetni, mert …
Az ügyfelek tovább súlyosbíthatják a helyzetet – akár tudatosan, akár öntudatlanul –, ha elrejtik, vagy nem árulják el mögöttes szándékaikat, és még az őket képviselő ügyvédek sem ismerik valódi céljaikat. Ők általában azt mondják el ügyvédeiknek, amit az szerintük hallani akar. Az ilyen egyezkedő stratégiák hatásai tovább rombolhatnak, mivel ezek a tárgyalási stratégiák óhatatlanul fényt derítenek a vitában álló felek viszályára, ahelyett, hogy a közös érdekeiket hangsúlyoznák.
Sok ügyvéd azt gondolja, hogy mivel kellő tapasztalattal rendelkezik a tárgyalások terén, immár „veleszületett mediátori képességei” vannak. Azonban akiket nem képeztek ki az „elvi alapú tárgyalás” lefolytatására vagy a mediációra, hátránnyal indulnak.
Az ügyvédeket, mint gyakorlott pereskedőket sokszor akadályozza az egyezkedésben az az ösztönös hajlamuk, hogy szubjektíven szemléljék ügyfelük esetét.
Számos sikeres ügyvéd rendelkezik azzal a tulajdonsággal, amit Eric Hoffer „őszinte hívőként” jellemez.
„Miközben felkészülnek a tárgyalásra, már nem marad bennük semmi bizonytalanság, ami ügyfelük jogos követelésének érvényességét illeti. Míg ez a jelenség fokozza azt a képességüket, hogy erőteljesen képviseljék ügyfelük érdekét, ezzel párhuzamosan csökken az a képességük, hogy megegyezés révén érjenek el megoldást. Mialatt az ilyen ember egyre bizonyosabb a bekövetkező „győzelemében”, elveszíti azt a rálátást, ami pedig szükséges ügyük objektív megítéléséhez, az abban rejlő gyengeségek és szilárd pontok észrevételéhez.”
Craver 2001
A mediációs folyamat és a tárgyalás összehasonlítása
A mediáció gyakran sikeres ott, ahol a tárgyalások kudarcot vallanak. A mediáció képes áthidalni sok olyan problémát, ami a tárgyalások és megállapodások során adódhat. A tárgyalások szemtől szembe zajlanak, amikor a szemben álló felek egészen közel állnak egymáshoz, nem pedig úgymond kartávolságra, amint az a fentiekben látható. A mediációs folyamatban a feleket valóban meghallgatják, és ezzel kikerülhetik az érzelmi és pszichológiai akadályokat. A mediáció során a felek abban a helyzetben vannak, hogy saját mederben tartják az egyezkedésük folyamatát. A mediátor az igényekre és érdekekre összpontosít – nem pedig a jogokra és a kötelezettségekre, ezzel serkentve a felek közötti együttműködést. Ezzel elősegíti a felek között létrejövő „nyerő-nyerő” egyezséget, amire vágynak, és aminek következtében elégedettek lesznek az eredménnyel. Ami azonban még ennél is fontosabb, a felek elérik saját valódi céljaiknak megfelelő elég jó megállapodást.
Ha úgy érzed, nem tudsz még eleget a mediáció eljárásrendszeréről, konfliktus megoldási módszereiről, Tudástár – Mediáció » rovatunkban hasznos olvasmányokat találhatsz.
Gazdasági, üzleti mediáció
A gazdasági, üzleti mediáció segít neked az üzleti partnered és a vállalkozásod közötti, a vállalkozásodon belüli különböző viták, jogviták, konfliktusok megoldásában. Célszerű, hatékony, gyors a törvény által szabályozott eljárás. A vállalkozások közötti együttműködés területén felmerülő érdekfeszültségek megoldására hatékony módszer. A mediátor segítségével jövőorientált, kölcsönös konszenzuson és kompromisszumon alapuló megegyezés jön létre.
- Keresd a mediátort », hogy a vállalkozásod életében a döntési folyamatokat gyorsítani tudjad!
- Keresd a mediátort », hogy konfliktusok megoldásánál a gazdaságosság álljon az előtérben!
- Keresd a mediátort », hogy elkerüld a pereskedést!
Felkérés gazdasági mediáció eljárásra levélben, vagy faxon
A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény rendelkezéseiben foglaltak alapján a gazdasági, üzleti mediáció során a mediátor tevékenysége írásos felkérés alapján indul.
Felkérés, ha még nem egyeztettél a másik féllel a gazdasági mediáció alkalmazásáról
Amennyiben levében, vagy faxon kívánod elküldeni a felkérést számomra, kérlek töltsd le a Felkérő levél sablonját, amelyet kitöltés után jutass el hozzám.
Közös felkérés, ha már egyetértetek a másik féllel a gazdasági mediáció alkalmazásáról
Amennyiben levében, vagy faxon kívánod elküldeni a felkérést számomra, kérlek töltsd le a Felkérő levél sablonját, amelyet kitöltés és mindkettőtök aláírása után jutass el hozzám.
Kérjük, hogy jelöld be az alábbit: Közösen kezdeményezzük, hogy a közöttünk fennálló vita, jogvita, konfliktus megegyezéses megoldásában, mint az Igazságügyi Minisztérium által nyilvántartásba vett mediátor közreműködni szíveskedjen.
További hasznos olvasmányok a mediáció témaköréből
A konfliktusmegoldás lélektani aspektusai » Alternatív vitarendezés » A mediáció sajátosságai »
A mediáció során milyen szerepe lehet a pszichológia módszereinek? » Közvetítői tevékenység »
Mediátori etikai kódex » Mediáció vagy tárgyalás? » Mi is az a mediáció? »
