A közvetítői tevékenység
Megegyezés peren kívül
Heinold László
A bírósági eljárás még ma sem jelent túl csábító lehetőséget a gazdálkodók számára, hogy megoldást keressenek vitás ügyeikre. Cikkünk a gyors igényérvényesítés egyik lehetőségeként megjelenő új intézménnyel, a közvetítéssel foglalkozik. Március 17-étől hatályos a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. Törvény. A viták peren kívüli békés rendezése azonban nem ismeretlen a munka világában. A közvetítéshez hasonló jogintézményt, nevezetesen az egyeztetés kötelezettségét a Munka Törvénykönyve (Mt) eredetileg ismerte, a békítés pedig a hatályos Mt-ben is helyet kapott. Ezen túlmenően a vitában álló felek választott bírósághoz is fordulhatnak. A közvetítői tevékenység az előbbi három jogintézményhez látszólag hasonló, de tartalmát, funkcióját illetően semmiképpen nem azonos velük. Az új törvény alapvető célja a polgári jogviták bíróságon kívüli rendezésének elősegítése. Ez alatt a természetes személyek és más személyek (jogi személyek) vagyoni és személyi jogaival kapcsolatban felmerült azon polgári jogviták rendezését kell érteni, amelyekben a törvény a felek rendelkezési jogát nem korlátozza.
A közvetítői tevékenység nem más, mint egy sajátos permegelőző, vitarendező eljárás, amelyben a felek kölcsönös megegyezése alapján a vitában nem érintett harmadik személy, tehát a közvetítő bevonása mellett a felek közötti vita rendezésének megoldását tartalmazó írásbeli megállapodás létrehozása a cél. Egyébként a fejlett jogállamisággal rendelkező országokban a közvetítői tevékenység régóta ismert. A jogintézmény hazai jövője ma még csak egy angol közmondással jellemezhető, amely szerint a puding próbája az evés. Ezt támasztja alá a törvény utolsó szakaszának rendelkezése, amely szerint a hatálybalépést követő 2 év elteltével a közvetítői működés gyakorlati tapasztalatairól, bevezetésének hatásairól, a közvetítői tanfolyam szükségességéről készült hatástanulmány megállapításait tartalmazó jelentést kell benyújtani a kormánynak az Országgyűléshez.
A közvetítői tevékenység lényege tulajdonképpen az, hogy a közvetítő közreműködése eredményeképpen létrejöjjön a felek közötti vitát lezáró megállapodás. Rendkívül fontos azonban annak hangsúlyozása, hogy az ilyen megállapodás létrejötte nem jelent ítélt dolgot, ennek lényegéről, következményeiről a későbbiek során részletesen szólunk.
A közvetítői eljárás
A közvetítői eljárás a felek közös megegyezése alapján írásbeli kérelemre indul, éspedig úgy, hogy a felek egyidejűleg akár több közvetítőt is felkérhetnek.
Felkérés
A felkérésnek tartalmaznia kell a felek nevét, lakhelyét vagy székhelyét, illetőleg tartózkodási helyét a közvetítésre felkért természetes személy vagy jogi személy megnevezését a felek esetleges meghatalmazott képviselőjének nevét, címét, a vita tárgyát és a felek által az eljárás során esetleg használni kívánt idegen nyelvet. A felkért közvetítő 8 napon belül nyilatkozik, hogy elfogadja-e a felkérést. A közvetítő a felkérést összeférhetetlenség esetén köteles visszautasítani, de akadályoztatás esetén is visszautasíthatja.
Kizárás
A közvetítő nem járhat el, ha
- valamelyik felet képviseli,
- bérmelyik félnek hozzátartozója,
- a felek bármelyikével munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,
- a felek bármelyikével összefonódásban lévő szervezet az őt foglalkoztató jogi személy, végül
- ha az ügyben tőle elfogulatlan eljárás bármely okból nem várható.
A közvetítő sajátos kötelezettsége, hogy a feleket tájékoztatni tartozik arról, ha a felkérést megelőző 5 éven belül bármelyiket képviselte, vagy azzal munkaviszonyban, munkavégzésre jogviszonyban állt. Ilyen esetben ugyanis közvetítőként csak a felek kölcsönös egyetértése alapján járhat el. Sajátos kizárási okot határoz meg a törvény, amely szerint nem járhat el választott bíróként, szakértőként vagy valamelyik fél képviselőjeként – ellenkező megállapodás hiányában – az a személy, aki közvetítőként a felek képviselőjeként vagy szakértőként részt vett abban a közvetítői eljárásban, amelyből fakadóan vagy amellyel összefüggésben polgári per keletkezett.
Első megbeszélés
A közvetítői eljárás akkor indul meg, ha a közvetítő a felkérést elfogadja és meghívja a feleket az első közvetítői megbeszélésre, ahol is tájékoztatja őket arról, hogy képviselőt vehetnek igénybe. Az első közvetítői megbeszélésen a feleknek, jogi személy esetén pedig a képviseletre feljogosított személynek személyesen kell jelen lenniük. Amennyiben az első közvetítői megbeszélésen az érintett fél nem jelenik meg személyesen, úgy az eljárás meg sem kezdődik.
Az első megbeszélésen a közvetítő tájékoztatja a feleket a közvetítés alapelveiről, a közvetítői eljárás főbb szakaszairól, a megegyezés folyamatáról, az eljárás költségeiről, az esetleg az eljárásba bevont szakértőt terhelő titoktartási kötelezettségről. A közvetítői tájékoztatás kiterjed még arra is, hogy a felek a személyüket terhelő titoktartási kötelezettségről külön is megállapodhatnak, továbbá hogy a közvetítő csak az ügyhöz kapcsolódó joganyagot és szakmai tényeket ismertetheti. (Ez a rendelkezés saját értelmezést igényel, ami majd a gyakorlat kapcsán fog tartalommal megtöltődni, mert véleményünk szerint az alkalmazandó joganyagnak nyilvánosnak kell lennie.)
A tájékoztatáshoz tartozik annak közlése is, hogy a közvetítő az egyik féltől kapott információkat közölheti a másik féllel, kivéve ha a felek ezt kizártnak minősítik. A tájékoztatás kiterjed arra is, hogy ha a közvetítői eljárásban jogtanácsos, közjegyző vagy ügyvéd vesz részt közvetítőként, az eljárás során létrejött írásba foglalt megállapodás alapján joghatáskiváltásra alkalmas okiratot nem készíthet, s ellenjegyzésre sem jogosult.
Megállapodás a közvetítésről
Amennyiben a felek az első megbeszélés alapján kérik a közvetítés lefolytatását, erre vonatkozóan írásbeli nyilatkozatot kell tenniük, s meg kell állapodniuk a felmerült költségek, díjak viselésének és előlegezésének módjáról, az eljárás megszüntetésének eseteiről, a feleket terhelő titoktartási kötelezettségről, valamint minden olyan kérdésről, amit kölcsönösen indokoltnak tartanak.
Költségviselés
Eltérő megállapodás hiányában a közvetítői eljárás költségeit a felek egyenlő arányban viselik. Külön megállapodás hiányában a felek a részvétellel kapcsolatos saját költségeiket, illetőleg az általuk meghallgatni kért személyek (tanúk) költségeit szintén saját maguk tartoznak viselni.
Az eljárás hatása az elévülésre
Amennyiben a felek kölcsönösen írásban kérik a közvetítői eljárás megindítását, úgy a közvetítői eljárás megindításával az elévülés megszakad. A közvetítői eljárás eredményes befejezése után az 5 éves elévülési határidő újra kezdődik. Amennyiben a közvetítői eljárás eredménytelen marad, a jogosult igényét a bíróság előtt az ettől számított 1 éven belül, 1 éves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetén pedig 3 hónapon belül érvényesítheti akkor is, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból 1 évnél, illetőleg 3 hónapnál kevesebb van hátra.
További megbeszélések
Az eljárásban a közvetítőnek egyenlő elbánásban kell részesítenie a feleket, s lehetőséget kell adnia számukra, hogy kifejthessék az álláspontjaikat, és bemutathassák a rendelkezésükre álló okiratokat. Az első közvetítői megbeszélést követő további megbeszéléseken a feleknek, ha ebben megállapodnak, már nem kötelező a személyes részvétel, képviselőjük útján is eljárhatnak. A felek megállapodása esetén a közvetítő a felek közös jelenlétében vagy külön-külön tartott megbeszélés formájában is folytathatja az eljárást. Utóbbi esetben az egyik féltől kapott tájékoztatást közölheti a másik féllel, kivéve ha az eset kifejezetten megtiltotta.
Szakértő igénybevétele
A közvetítés konfliktust kezelő érdekegyeztető eljárás, amelynek kapcsán felmerülhetnek olyan speciális kérdések is, amelyekről sem a felek, sem a közvetítő nem rendelkezik megfelelő információval, szakmai ismerettel. Ilyenkor a felek kölcsönös egyetértésével szakértőt lehet igénybe venni. A szakértőre is vonatkoznak az összeférhetetlenségre és a titoktartásra vonatkozó szabályok. Amennyiben a szakértő a felkérést elfogadja, szakvéleményét 30 napon belül tartozik előterjeszteni, ez a határidő egy alkalommal meghosszabbítható. Ha a felek így állapodnak meg a szakértő a közvetítői megbeszéléseken személyesen is részt vehet.
Szakértői díj
A szakértő tevékenységéért szakértői díj és költségtérítés jár. Ennek mértékéről, összegéről a törvény nem rendelkezik, ezért ez véleményünk szerint szabad megállapodás tárgya, amelyhez az igazságügyi szakértők díjazása szolgálhat zsinórmértékül. Meglátásunk szerint, ha már a közvetítői eljárás igénybevétele mellett döntöttünk, és ha szakértő igénybevétele mutatkozik szükségesnek, ezzel a lehetőséggel szinte minden esetben élni kell, mégpedig az ügy mielőbbi eredményes lezárása érdekében.
Tanúk
A közvetítői eljárásban a szakértőn kívül a felek kérésére más személy is meghallgatható, formáját, tartalmát illetően lényegében tanúként. A törvény az ilyen személynek, de a szakértőnek sem szabályozza a státusát. Miután a polgári perhez képest lazább szerkezetű eljárásról van szó, meglátásunk szerint a szakértői vélemény, illetőleg a harmadik külső személy által előadottak a felek, illetőleg a közvetítő által szabadon értékelhetők, hamis tanúzás vagy hamis szakértői véleményadás megállapítására viszont nincs lehetőség.
Az eljárás befejezése
A közvetítői eljárás leglényegesebb mozzanata annak befejezése. Befejezés történhet a megállapodás aláírásával, továbbá úgy, hogy az egyik fél közli a másik féllel és a közvetítővel, hogy az eljárást befejezettnek tekinti, valamint ha a felek a közvetítő előtt egybehangzóan kérik az eljárás befejezését, végül pedig a felek eltérő megállapodása hiányában az eljárás megindításától (attól a naptól, amikor a felek nyilatkoztak a közvetítői eljárás lefolytatására) számított 4 hónap eltelik.
Megállapodás
A felek együttes jelenlétében megköthető megállapodást a közvetítő a felek által kiválasztott nyelven írásba foglalja, amit a közvetítőnek és a feleknek (jogi személy esetén a meghatalmazott képviselőnek) alá kell írniuk. Amennyiben a közvetítő és a felek által aláírt megállapodásában hibás név, szám, számítási vagy más hasonló hiba található, úgy a közvetítő a felek együttes kérelme alapján a szükséges kijavítást elvégzi. A törvény nem tartalmaz konkrét rendelkezést arra vonatkozóan, hogy egyoldalú kérelem esetén hogyan alakul a helyzet. A törvény egyéb rendelkezéseiből azonban arra lehet következtetni, hogy ilyen esetben az érintett fél, amennyiben a kijavításhoz lényeges érdek fűződik, kénytelen lesz a bírósági utat igénybe venni.
A megállapodás végrehajtása
A közvetítői eljárást, mint új jogintézményt csak akkor tanácsos igénybe venni, ha a felek között a vitától eltekintve egyébként korrekt kapcsolat áll fent. Ezzel arra kívánunk utalni, hogy a közvetítői eljárás alapján reálisan lehet számítani a megállapodás önkéntes végrehajtására mindkét fél részéről. A közvetítő előtt megkötött megállapodás ugyanis nem érinti a feleknek azt a jogát, hogy a vitás ügyben igényüket bírósági vagy választott bírósági eljárás keretében érvényesítsék. Ennek azért van jelentősége, mert ha a törvény másképp nem rendelkezik, illetőleg a felek másképp nem állapodnak meg, a közvetítői eljárás befejezését követően indult bírósági vagy választott bírósági eljárásban a felek nem hivatkozhatnak a másik fél által a vita lehetséges megoldásával összefüggésben, a közvetítői eljárásban kifejtett álláspontra, javaslatra, és a másik félnek a közvetítői eljárásban tett elismerő joglemondó nyilatkozatára sem.
Perindítás
Annak érdekében, hogy a közvetítői eljárást mégse lehessen a vita elhúzására felhasználni, a Polgári Perrendtartás (Pp) úgy rendelkezik, hogy ha a közvetítői eljárásban létrejött megállapodás ellenére a felek bármelyike bírósághoz fordul, a pert indító fél a per eldöntésére való tekintet nélkül kötelezhető a perben felmerült valamennyi költség megfizetésére. A Pp. Általános szabályai az irányadók a perköltség viselésére (vagyis érvényesül a “vesztes fizet” főszabály), ha a felperes kizárólag a közvetítői eljárást befejező megállapodásában foglaltak iránt, annak nemteljesítése miatt indít pert. A közvetítői eljárás után kezdeményezett bírósági, választott bírósági eljárásban meglátásunk szerint a pernyertes fél igényelheti a közvetítői eljárásban felmerült költségeinek megtérítését is az ellenérdekű féltől, a keresetlevélben viszont fel kell tüntetni, ha a per tárgyát érintően közvetítői eljárás volt folyamatban.
Titoktartás
A közvetítői titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényt és adatot illetően, amelyről a közvetítői tevékenységgel összefüggésben szerzett tudomást. E titoktartási kötelezettség a közvetítői tevékenység megszűnése után is fennáll. A törvény arról azonban nem rendelkezik, hogy a titoktartási kötelezettség mikor szűnik meg.
Közvetítői díj
A közvetítői tevékenységért díj jár, amin felül a közvetítő igényelheti az eljárással kapcsolatban felmerült igazolt költségeinek megtérítését, illetőleg ezek előlegezését. A díj összegében a felek és a közvetítő szabadon állapodhatnak meg. Mint ismeretes, hasonló a helyzet az ügyvédi munkadíjnál. Minthogy a polgári peres eljárás illetéke előre ismert, a közvetítői tevékenység megindulása előtt az érintett félnek, feleknek alapvető fontosságú feladata felmérni, hogy a közvetítői tevékenység igénybevételének kiadásai hogyan viszonyulnak a peres eljárás kiadásaihoz. Amennyiben az utóbbit a költségek jelentős mértékben meghaladják, úgy azt kell mérlegelni, hogy a várhatóan rövidebb befejezési időtartam megfelelően kárpótolja-e a közvetítést igénybe vevő feleket. A közvetítői tevékenység eredményessége, hatékonysága ma még gyakorlati tapasztalatok hiányában nehezen prognosztizálható. Megalapozottan feltételezhető azonban, hogy egyrészt viszonylag nagyobb pertárgyérték mellett jöhet szóba a közvetítés, és csak olyan feleknél, akik valóban a vita megoldásában érdekeltek. A közvetítő, illetőleg a közvetítő nevében eljáró jogi személy a díjakról és költségekről számlát vagy átvételi elismervényt köteles adni.
Közvetítői névjegyzék
Ahhoz, hogy valaki közvetítői tevékenységet folytathasson, az szükséges, hogy felvegyék az Igazságügyi Minisztérium által vezetett közvetítői névjegyzékbe.
Felvétel a névjegyzékbe
Kérelemre fel kell venni azt a természetes személyt, aki felsőfokú, tehát főiskolai vagy egyetemi végzettséggel és az adott szakágnak megfelelő legalább 5 éves igazolt szakmai gyakorlattal rendelkezik, továbbá büntetlen előéletű, nem áll fenn vele szemben törvény által meghatározott kizáró ok. Ehhez képest nem vehető fel a névjegyzékbe az a természetes személy, aki cselekvőképtelen, illetőleg cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll, avagy büntetett előéletű. Fel kell venni viszont a névjegyzékbe azt a jogi személyt, amelynek létesítő okirata a közvetítői tevékenységet feltünteti, és van olyan tagja, alkalmazottja, aki közvetítői tevékenység folytatására jogosult, és e tevékenysége nem szünetel. A gyakorlat fogja eldönteni, hogy a jogi személy alkalmazottja a közvetítői tevékenységét teljes munkaidőben végzi-e-, vagy részmunkaidőben, és emellett a munkáltatója részére más munkatevékenységet is végezhet-e. Az egyértelműen megállapítható, hogy a természetes személy a közvetítői tevékenységét egyéb munkavégzésre irányuló jogviszony ellátása mellett is kifejtheti. A jogi személynek csak az az alkalmazottja végezhet közvetítői tevékenységet, aki a névjegyzékben szerepel, továbbá a jogi személy vezető tisztségviselője a közvetítői tevékenységre feljogosított alkalmazottat ezen tevékenységi körében nem utasíthatja.
A névjegyzék tartalma
A törvény részletesen szabályozza a közvetítői névjegyzék tartalmát. Ennek a kvázi közhitelesség szempontjából van elsődlegesen jelentősége. Ezt meghaladóan a szóban forgó adatok a tájékoztatást szolgálják. A névjegyzék nyilvános adatait egyébként az Igazságügyi Minisztérium az Igazságügyi Közlönyben is közzéteszi. A névjegyzékbe történő felvétel kérelemre történik, a kérelemben feltüntetendő adatokat pedig a törvény részletesen tartalmazza. Amennyiben a kérelem hiányos, az igazságügyi miniszter a kérelmezőt hiánypótlásra szólítja fel. Ha a kérelmező a megadott határidőn belül a hiánypótlási kötelezettségét nem teljesíti, vagy a kérelemből, tehát annak adataiból kétséget kizáróan megállapítható, hogy a kérelmező a törvényi feltételeknek nem felel meg, úgy az igazságügy-miniszter a kérelmet elutasítja. Megalapozott kérelem esetén az igazságügy-miniszter viszont közvetítői igazolványt ad ki, amelyben szükséghez képest feltünteti a közvetítőt alkalmazó jogi személy elnevezését is.
A közvetítői tevékenység szüneteltetése
A természetes személy szüneteltetheti a közvetítői tevékenységét, ha folyamatban lévő közvetítői eljárásban nem vesz részt, és a szüneteltetés iránti kérelmét az igazságügyi Minisztériumhoz 30 napos határidő betartása mellett bejelenti. A szüneteltetés tényét a névjegyzékben feltüntetik.
Törlés a névjegyzékből
Mind a természetes, mind a jogi személy kérheti a névjegyzékből való törlését, ha folyamatban lévő közvetítői eljárásban nem vesz részt. A törvényben felsorolt esetekben hivatalból kerül sor a törlésre. Ilyenkor a közvetítő 8 napon belül köteles a folyamatban lévő közvetítői eljárást megszüntetni, és a felekkel elszámolni. Az Igazságügyi Minisztérium a természetes személy közvetítői igazolványát a törlésről szóló határozat kézbesítésétől számított 8 napon belül pedig visszavonja. [A közvetítők igazolványáról a 2/2003. (III.13.) IM rendelet, míg a közvetítői névjegyzék vezetéséről a 3/2003.(III.13.) IM rendelet rendelkezik.)
Forrás:
Ha úgy érzed, nem tudsz még eleget a mediáció eljárásrendszeréről, konfliktus megoldási módszereiről, Tudástár – Mediáció » rovatunkban hasznos olvasmányokat találhatsz.
Gazdasági, üzleti mediáció
A gazdasági, üzleti mediáció segít neked az üzleti partnered és a vállalkozásod közötti, a vállalkozásodon belüli különböző viták, jogviták, konfliktusok megoldásában. Célszerű, hatékony, gyors a törvény által szabályozott eljárás. A vállalkozások közötti együttműködés területén felmerülő érdekfeszültségek megoldására hatékony módszer. A mediátor segítségével jövőorientált, kölcsönös konszenzuson és kompromisszumon alapuló megegyezés jön létre.
- Keresd a mediátort », hogy a vállalkozásod életében a döntési folyamatokat gyorsítani tudjad!
- Keresd a mediátort », hogy konfliktusok megoldásánál a gazdaságosság álljon az előtérben!
- Keresd a mediátort », hogy elkerüld a pereskedést!
Felkérés gazdasági mediáció eljárásra levélben, vagy faxon
A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény rendelkezéseiben foglaltak alapján a gazdasági, üzleti mediáció során a mediátor tevékenysége írásos felkérés alapján indul.
Felkérés, ha még nem egyeztettél a másik féllel a gazdasági mediáció alkalmazásáról
Amennyiben levében, vagy faxon kívánod elküldeni a felkérést számomra, kérlek töltsd le a Felkérő levél sablonját, amelyet kitöltés után jutass el hozzám.
Közös felkérés, ha már egyetértetek a másik féllel a gazdasági mediáció alkalmazásáról
Amennyiben levében, vagy faxon kívánod elküldeni a felkérést számomra, kérlek töltsd le a Felkérő levél sablonját, amelyet kitöltés és mindkettőtök aláírása után jutass el hozzám.
Kérjük, hogy jelöld be az alábbit: Közösen kezdeményezzük, hogy a közöttünk fennálló vita, jogvita, konfliktus megegyezéses megoldásában, mint az Igazságügyi Minisztérium által nyilvántartásba vett mediátor közreműködni szíveskedjen.
További hasznos olvasmányok a mediáció témaköréből
A konfliktusmegoldás lélektani aspektusai » Alternatív vitarendezés » A mediáció sajátosságai »
A mediáció során milyen szerepe lehet a pszichológia módszereinek? » Közvetítői tevékenység »
Mediátori etikai kódex » Mediáció vagy tárgyalás? » Mi is az a mediáció? »
