Alternatív vitarendezés
A mediáció kezdetei
A napjainkban modernnek tartott alternatív vitarendezési módok a választottbíráskodás és a mediáció » vagy közvetítés gyökerei az ősi Kínába nyúlnak vissza, kialakulásuk mintegy 2500 évvel ezelőtti időre tehető. Az alternatív vitarendezés alapjául a kínai filozófia szolgált: a konfucionizmus és a taoizmus, amelyekben közös a harmóniára, az egyszerű megoldásokra törekvés. Ennek a felfogásnak felelt meg az a gyakorlat, hogy az érdekellentéteket egyezséggel próbálták rendezni az „éles” jogviták helyett.
A mediáció kezdetei Magyarországon
Az alternatív vitarendezésre vonatkozó törvényi szabályozással Magyarországon először a XII. században találkozunk. Különböző okmányok utalnak azonban egy egyeztetéses jellegű gyakorlat létére. Szent István Dekrétumának 16. cikke szerint: „tíz aranypénz pedig adassék az arbitereknek és a mediátornak közösen”
Az alternatív vitarendezés elterjedése
A történelem során a minden közösségben fellelhető békéltetési, egyeztetési módszerek előbb-utóbb elhaltak, illetve háttérbe szorultak, a tételes jog és intézményrendszerének kialakulása és általánossá válása miatt. Az alternatív vitarendezési módok újjászületése annak köszönhető, hogy a jogrendszer hátrányai és túlburjánzása is nyilvánvalóvá vált. A bíróságok túlterheltsége, az ügyek elhúzódása, az ellenérdekű felek győzni és nem megegyezni akarása, a „döntés kihelyezése” egy külső szervezethez, és a lassan követhetetlen költségek ismét előtérbe hozták a tradícionális közösségi megoldásokat.
Az Amerikai Egyesült Államokban az 1950-es években kezdték meg az AVR elméleti megalapozását, melyet hosszú évekig tartó gyakorlati kidolgozás és kipróbálás követett.
Az alternatív vitarendezés az Európai Unióban
Az alternatív vitarendezés gondolatát Európában is egyre nagyobb figyelem és érdeklődés követte, annál is inkább, mert a társadalomtudósok egyre gyakrabban hívták fel a figyelmet a bírósági rendszer korlátaira. Nagyon sok európai országban rendeztek vitát jogtudósok, szociológusok, bírák, ügyvédek, a kormányok képviselői annak érdekében, hogy meghatározzák a kutatás irányát, kérdéseit, csakúgy, mint a nemzetközi szervezetek: ENSZ, Európa Tanács, Európai Bizottság.
Ezt követően indult meg a szakmai elvek és a gyakorlat kialakítása, a nemzeti jogszabályok kidolgozása. A vitás ügyek alternatív rendezésének gyakorlati jelentősége azért is megnőtt, mert az érintettek számára könnyebb hozzáférést biztosít a joghoz. Az egyéni szabadságjogok és a személyiségi jogok előtérbe kerülésével egyre nagyobb jelentősége van annak is, hogy az emberek ügyeik intézését ismét saját kezükbe vegyék, ennek mindenki számára megnyugtató és a közösség érdekeit is szolgáló formában.
A közvetítési technikák és az ilyen módon kezelhető ügyek megoldásai is nagyon színes képet mutatnak. Az Európai Unió országaiban viták folynak a használhatóság területéről és hatóköréről, különösen, mivel érthető okokból eleinte mindenhol nagy a jogászok ellenállása. Ehhez járul az a szempont is, hogy nem elég megnyerni egy pert, annak végrehajtása is kell, hogy sikerüljön az ügy érdemi lezárásához. A nemzetközi gyakorlatban is csak részlegesen, és nem teljes körűen hajtják végre a bírói döntést. Az embereknek is meg kell szokniuk, hogy nem nyerni vagy elégtételt venni kell, hanem megállapodni és kölcsönösen jól járni.
A Zöld könyv
Az alternatív vitarendezés hívei számára nagy segítséget jelentett és érvényesülését nagyban szolgálta a 2002-ben Brüsszelben kidolgozott vitairat, a Zöld Könyv, amely a polgári jog és a kereskedelmi jog területén alkalmazható alternatív eljárásokról szól. Ez az irat azzal a céllal készült, hogy ennek alapján széleskörű konzultációt rendezzenek, és megvitassák a polgári jog és kereskedelmi jog területén lehetséges alternatív vitarendezés alkalmazásával kapcsolatban felmerülő jogi kérdéseket.
A Zöld Könyv bevezetőjében olvasható, hogy a vitás ügyek alternatív rendezése az Európai Unió intézményei számára elsődleges politikai jelentőséggel bír, mert ez saját fejlődésükhöz is kedvező feltételeket teremt. Politikai jelentősége az információs társadalom kialakulásával tovább erősödik. Az új, online békítő rendszerek jelentőségét mindenütt elismerik a nemzetközi viták rendezésében.
A Zöld Könyv lehetőséget biztosít arra, hogy a széles nyilvánosság számára ismertebbé váljon az alternatív vitarendezés, és ugyanakkor világos kép alakuljon ki a tagországok és a Közösség szintjén az e területen indított kezdeményezésekről és munkálatokról.
A tagállamok jogpolitikája eddig a bírósági eljárást megelőző alternatív konfliktuskezelésre irányult. Mára, szerte Európában kísérleti programok indultak annak feltérképezésére, hogy a bíróságok számára milyen jelentőséggel bír az alternatív vitarendezés. Állami szolgáltatásként való megjelenése mennyire képes enyhíteni a bíróságok terhein, illetve csökkenti-e az igazságszolgáltatás, illetve a felek költségeit.
Az alternatív vitarendezés hazánkban
Magyarországon alternatív vitarendezéssel már széles jogterületet érintő témában lehet konfliktust kezelni, megoldani. Ezek közül néhány már a jog által szabályozott: a polgári jog területét érintő üzleti, gazdasági mediáció, a családjog területét érintő családi mediáció, illetve a büntetőjog szempontjából nagy érdeklődést kiváltó „helyreállító igazságszolgáltatás”.
Az alternatív vitarendezés (AVR) a modern jogfejlődés terméke, az alapötlet, a békéltetés azonban évszázadokra nyúlik vissza. Alkalmazták és alkalmazzák Nyugaton, Keleten, Amerikában és Ausztráliában, Ázsiában. Különösen Japánban és Kínában vannak erőteljes kulturális hagyományai.
Az AVR átfogó fogalom, amelybe olyan eljárások tartoznak, melyek alternatívát nyújtanak a bírósági eljárás mellett, illetve lehetőséget nyújtanak a bírósági eljárás elkerülésére.
A közvetítői eljárások számtalan változata alakult ki, melyek célja egytől-egyig a hosszadalmas, autokratikus és költséges bírósági eljárás valamilyen módon való kiváltása, a különbség közöttük többféle szempontból adódhat.
Nincsen legjobb közvetítői eljárás, az ügy tárgyától, a vita jellegétől, a helyi jogszabályoktól és a közösség, illetve az érdekeltek rugalmasságától, újra, másra való fogékonyságától függ az, hogy melyik változatot tartják megfelelőnek, de legalábbis elfogadhatónak.
Ha úgy érzed, nem tudsz még eleget a mediáció eljárásrendszeréről, konfliktus megoldási módszereiről, Tudástár – Mediáció » rovatunkban hasznos olvasmányokat találhatsz.
Gazdasági, üzleti mediáció
A gazdasági, üzleti mediáció segít neked az üzleti partnered és a vállalkozásod közötti, a vállalkozásodon belüli különböző viták, jogviták, konfliktusok megoldásában. Célszerű, hatékony, gyors a törvény által szabályozott eljárás. A vállalkozások közötti együttműködés területén felmerülő érdekfeszültségek megoldására hatékony módszer. A mediátor segítségével jövőorientált, kölcsönös konszenzuson és kompromisszumon alapuló megegyezés jön létre.
- Keresd a mediátort », hogy a vállalkozásod életében a döntési folyamatokat gyorsítani tudjad!
- Keresd a mediátort », hogy konfliktusok megoldásánál a gazdaságosság álljon az előtérben!
- Keresd a mediátort », hogy elkerüld a pereskedést!
Felkérés gazdasági mediáció eljárásra levélben, vagy faxon
A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény rendelkezéseiben foglaltak alapján a gazdasági, üzleti mediáció során a mediátor tevékenysége írásos felkérés alapján indul.
Felkérés, ha még nem egyeztettél a másik féllel a gazdasági mediáció alkalmazásáról
Amennyiben levében, vagy faxon kívánod elküldeni a felkérést számomra, kérlek töltsd le a Felkérő levél sablonját, amelyet kitöltés után jutass el hozzám.
Közös felkérés, ha már egyetértetek a másik féllel a gazdasági mediáció alkalmazásáról
Amennyiben levében, vagy faxon kívánod elküldeni a felkérést számomra, kérlek töltsd le a Felkérő levél sablonját, amelyet kitöltés és mindkettőtök aláírása után jutass el hozzám.
Kérjük, hogy jelöld be az alábbit: Közösen kezdeményezzük, hogy a közöttünk fennálló vita, jogvita, konfliktus megegyezéses megoldásában, mint az Igazságügyi Minisztérium által nyilvántartásba vett mediátor közreműködni szíveskedjen.
További hasznos olvasmányok a mediáció témaköréből
A konfliktusmegoldás lélektani aspektusai » Alternatív vitarendezés » A mediáció sajátosságai »
A mediáció során milyen szerepe lehet a pszichológia módszereinek? » Közvetítői tevékenység »
Mediátori etikai kódex » Mediáció vagy tárgyalás? » Mi is az a mediáció? »
