Közbeszerzés
Mielőtt számlát nyújtasz be, 2009. január 01. napja után, tájékozódj, hogy a munkát, a tevékenységet közbeszerzési eljárás keretében végezted-e!
2008. március 01.-től a közbeszerzési eljárás nyertese a közbeszerzés megvalósításában közreműködő alvállalkozóknak csak akkor fizethet ki havi nettó 100 ezer forintnál többet, ha a munkát végző alvállalkozó 15 napnál nem régebbi nullás adóigazolást mutat be neki. Amennyiben nincs 15 napnál nem régebbi nullás adóigazolás az alvállalkozó birtokában, jogosan tagadható meg a számla összegének kifizetése.
Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2008. évi VII. törvény, melyet 2008. március 10-én fogadott el az Országgyűlés a kihirdetést követő nappal (kihirdetés: a Magyar Közlöny 2008. évi 44. számában – megjelent 2008. március 17-én), az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 36/A §-ban meghatározott, a közbeszerzésekhez kapcsolódó kifizetésekkel összefüggő felelősségi szabályok, továbbá az ehhez kapcsolódó együttes igazolás, központosított ellenőrzés, valamint mulasztási bírság rendelkezéseinek alkalmazását 2009. január 1-ére halasztotta azzal, hogy a 2008. március 01-étől esedékes kifizetések együttes adóigazolás nélkül is teljesíthetőek.
A törvény módosítása megkönnyíti a vállalkozások helyzetét:
A vállalkozásoknak – amennyiben közbeszerzési eljárás keretében vállalnának munkát – lehetőségük van felmérni azt, hogy a valószínűsíthető kifizetés időpontjában tudnak-e nullás együttes adóigazolással rendelkezni majd.
Akik pedig már 2008. március 01. napját megelőzően kötöttek olyan szerződést, mely alapján a munkát közbeszerzési eljárás keretében végzik és a kifizetés valószínűsíthető időpontja 2009. január 01-ét követően lesz, terveket, intézkedéseket tudnak kidolgozni arra vonatkozóan, hogy a várható kifizetés időpontjára rendelkezni tudjanak nullás együttes adóigazolással.
Közbeszerzés – Adózás rendje
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 36/A. §-a vezette be ezt a 2008. március 01. napjától alkalmazandó új szabályt a közbeszerzési eljárás vonatkozásában, melynek alkalmazását utóbb 2009. január 01. napjától rendelték el. Eddig ilyen szabályozás nem volt. Ez a szabályozás jelentősen megnehezíti a közbeszerzési eljárás keretében munkát végző alvállalkozók helyzetét. Hiába végezték el hiánytalanul és hibátlanul a munkát, hiába van szabályos teljesítési igazolás a kezükben, hiába fogadta be a szabályosan kiállított számlájukat a vállalkozó, mindaddig nem fizeti ki a számlát, amíg az alvállalkozó 15 napnál nem régebbi nullás adóigazolást nem tud bemutatni.
Megnehezíti azonban a közbeszerzési eljárás nyertes ajánlattevőjének a helyzetét is, mert jelentős adminisztrációs kötelezettségeket és nagyon súlyos pénzügyi hátrányt ró rá, ha úgy fizeti ki az alvállalkozóját, hogy annak nincsen 15 napnál nem régebbi nullás adóigazolása.
A közbeszerzés vonatkozásában ezt az új szabályt milyen szerződésekre kell alkalmazni?
Minden olyan szerződésre, amely közbeszerzési eljárás alapján köttetett, és a közbeszerzés közvetlen megvalósításához kapcsolódik.
Vonatkozik a nyertes ajánlattevő és az alvállalkozók által megkötött szerződésekre, valamint a polgári jog szerinti alvállalkozók között megkötött vállalkozási szerződésekre is.
A közbeszerzés vonatkozásában ezt az új szabályt a milyen időpontban kötött szerződésekre kell alkalmazni?
Minden olyan szerződésre, amelyet:
- 2009. január 01. napját követően kötöttek,
- 2009. január 01. napját megelőzően kötöttek,
amennyiben a megkötött szerződések alapján a kifizetés 2009. január 01. napján vagy ezt követően jön létre.
Tehát a bármikor megkötött szerződésre, amely közbeszerzés megvalósításához kapcsolódik, amennyiben a kifizetés 2009. január 01. napján vagy ezt követően történik számla alapján.
Például, ha a szerződést a vállalkozó az alvállalkozóval közbeszerzés alapján megvalósítandó munkavégzésre 2008. november 10-én kötötte, azonban a számla alapján történő kifizetésre 2009. január 01. napján vagy ezt követően kerül sor, akkor a vállalkozó csak akkor fizetheti ki az alvállalkozó számláját, ha az alvállalkozó 15 napnál nem régebbi nullás adóigazolást mutat be neki.
Minden alvállalkozóra vonatkozik ez a szabály, aki közbeszerzési eljárás során valamilyen tevékenységet végez?
Igen, minden alvállalkozóra vonatkozik, aki a közbeszerzési eljárás keretében a közbeszerzés megvalósításához kapcsolódó munkát végez.
Ez azt jelenti, hogy a szerződéses láncban a sokadik helyen lévő, illetőleg a láncban a legutolsó helyen lévő alvállalkozóra is vonatkozik.
Tehát a szerződéses láncban a sokadik helyen lévő, illetőleg a láncban a legutolsó helyen lévő alvállalkozónak is csak a 15 napnál nem régebbi nullás adóigazolás bemutatása esetén lehet jogszerűen kifizetni a számlát.
Minden cégnek javasolt, hogy minél hamarabb utána nézzen annak, hogy az adott tevékenységük nem egy közbeszerzés megvalósításához kapcsolódik-e.
Ugyanis, mivel nagyon gyakran előfordulnak szerződéses láncolatok, így a láncolat sokadik, vagy utolsó helyén lévő alvállalkozók gyakran nem is tudják, hogy tevékenységük közbeszerzés megvalósításához kötődik.
A közbeszerzés alapján végzett tevékenységhez kapcsolódóan mit jelent a kifizetés?
Ez azt jelenti, hogy a kifizetés időpontját kell alapul venni. Mindig a kifizetés időpontja számít, nem pedig az, hogy mikor történt a szerződés kötés, vagy mikor történt a szerződés teljesítése. Az sem számít, hogy mikor volt a számla fizetési határideje. Csak a kifizetés időpontja számít.
Tehát, ha az alvállalkozó által benyújtott és befogadott számla fizetési határideje 2009. január 01. napját megelőzően járt le, a vállalkozó általi kifizetés pedig 2009. január 01. napján, vagy ezt követően történne, akkor az alvállalkozónak be kell mutatnia a 15 napnál nem régebbi nullás adóigazolást ahhoz, hogy a vállalkozó jogszerűen ki tudja fizetni a számláját.
Például, ha az alvállalkozó által benyújtott és befogadott számla fizetési határideje 2008. december 28. napja, és a számla kifizetése pedig nem történt meg a fizetési határidőben, hanem a vállalkozó azt mondta, hogy 2009. január 01-én vagy 2009. január 05-én fizetek, akkor sajnos az alvállalkozónak a 15 napnál nem régebbi nullás adóigazolást be kell mutatnia ahhoz, hogy a számlája ki legyen fizetve.
Mit jelent a „havi nettó 100 ezer forintnál többet” a közbeszerzés esetén?
Közbeszerzés esetén ez azt jelenti, hogy egy hónapra kell értelmezni, tehát a hónap első napjától a hónap utolsó napjáig, és mindig csak egy adott hónap vonatkozásában.
Tehát például január 01-től január 31-ig terjedő időszak alatt, amennyiben a kifizetések összege együttesen meghaladja a nettó 100 ezer forintot (40.000.- + 35.000.- + 26.000.- = 101.000.-), akkor az alvállalkozónak csak úgy fizetheti ki a vállalkozó a számlát, ha az alvállalkozó 15 napnál nem régebbi nullás adóigazolást mutat be neki.
Amennyiben egy adott hónapban nettó 100 ezer forint alatt van a kifizetések együttes összege (40.000.- + 35.000.- + 20.000.- = 95.000.-), akkor az alvállalkozónak nem kell 15 napnál nem régebbi nullás adóigazolást adni a vállalkozónak ahhoz, hogy a számláját kifizesse.
Azonban, ha a törvény által előírt nettó 100 ezer forint feletti kifizetést az adott hónapban több számla együttes összege alapján haladják meg, akkor csak annak a számlának a kifizetésekor kell bemutatni a 15 napnál nem régebbi nullás adóigazolást, amelynél a 100 ezer forintot meghaladja a kifizetések együttes összege.
Az első példát alapul véve, a 40.000.- és a 35.000.- forintos számlák kifizetésénél nem kell bemutatni a 15 napnál nem régebbi nullás adóigazolást. A 15 napnál nem régebbi nullás adóigazolást, a 26.000.- forintos számla kifizetésénél kell bemutatni, mert ezzel az összeggel haladja meg az adott hónapban a nettó 100 ezer forintos kifizetést az alvállalkozó.
Mit kell tenni, ha a közbeszerzés alapján végzett tevékenységhez kapcsolódóan kért adóigazolás esetén lejár a 15 nap?
A jogszabály egyértelműen kimondja, hogy kifizetést csak akkor lehet teljesíteni, ha az alvállalkozó által benyújtott nullás adóigazolás 15 napnál nem régebbi.
Tehát amennyiben az alvállalkozó kért és kapott az adóhatóságtól nullás adóigazolást, azonban a kifizetés nem történik meg az adóigazolás kiállításától számított 15. napon, akkor új adóigazolást kell kérni ahhoz, hogy a vállalkozó jogszerűen teljesíthesse a kifizetést.
Ez azt jelenti, hogy amennyiben a vállalkozó a számla fizetési határidejétől, vagy a fizetési határidőre vonatkozó ígéretének időpontjától számított 15. napig sem fizet – és általában nem szokott – akkor az alvállalkozónak új nullás adóigazolást kell kérni.
Amennyiben az alvállalkozó ebben az esetben nem kér újabb nullás adóigazolást, a vállalkozó jogosan tagadhatja meg a számla kifizetését.
Mit jelent a nullás adóigazolás a közbeszerzés alapján végzett tevékenységhez kapcsolódóan?
A nullás adóigazolás a közbeszerzés alapján végzett tevékenységhez kapcsolódóan azt jelenti, hogy a vállalkozásnak sem az adó- sem a vámhatóság felé nincsen nyilvántartott tartozása. Tehát egy nemlegesnek minősülő együttes adóigazolás.
Az igazolás iránti kérelmet azonban elegendő csak az állami adóhatóságnál előterjeszteni (területileg illetékes APEH). Ezután az adóhatóság megkeresi a vámhatóságot és beszerzi tőle az igazolás kiállításához szükséges adatokat.
Mit tartalmaz a közbeszerzés alapján történő kifizetés céljából igényelt adóigazolási kérelem?
A közbeszerzéshez kapcsolódó kifizetés céljából igényelt adóigazolási kérelem tartalmazza:
- az adózó nevét (elnevezését)
- székhelyét (címét)
- adóazonosító számát.
Hogyan történik a közbeszerzés alapján történő kifizetéshez az adóigazolás igénylése?
- A kérelmet a területileg illetékes APEH-hez kell benyújtani.
- A kérelmen szerepelnie kell az adózó nevének, székhelyének (címének) és adóazonosító számának.
- A kérelem papíron a K1 jelű nyomtatványon kérhető.
- Beszerezhető azonban a kérelem elektronikus úton is, a 08UK11-es nyomtatványon.
- Az igazolás igénylése illetékmentés.
- Az ügyintézés határideje 8 nap.
- Az adóhatóság keresi meg a vámhatóságot, ezért a vámhatóságtól nem kell külön igazolást kérni.
Kinek kell tájékoztatni az alvállalkozót, hogy tevékenysége a közbeszerzés közvetlen megvalósításához tartozik?
A közbeszerzés közvetlen megvalósításához kapcsolódóan megkötött minden egyes szerződés esetében a vállalkozónak tájékoztatnia kell az alvállalkozóját, hogy a szerződés teljesítése esetén a kifizetést csak akkor tudja teljesíteni, ha a kifizetés napján az alvállalkozó 15 napnál nem régebbi nullás adóigazolást mutat be, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 36/A. §-a alapján.
A vállalkozónak ez a tájékoztatási kötelezettsége fenn áll a 2009. január 01. napját megelőzően kötött szerződések vonatkozásában is, amennyiben a szerződés alapján történő kifizetés 2009. január 01. napján, vagy ezt követően válik esedékessé.
Mi történik, ha a vállalkozó nem tájékoztatja az alvállalkozóját, hogy tevékenysége közbeszerzés közvetlen megvalósításához kapcsolódik?
Amennyiben a vállalkozó nem tájékoztatja az alvállalkozóját, hogy tevékenysége a közbeszerzés közvetlen megvalósításához kapcsolódik, akkor az adóhatóság mulasztási bírsággal sújthatja.
A vállalkozó a fenti tájékoztatási kötelezettségének megszegése esetén a mulasztási bírság mértéke kifizetésenként, a kifizetés összegének 20%-ig terjedhet.
Tehát, ha a kifizetés összege például 1 millió forint, és a vállalkozó nem tesz eleget a tájékoztatási kötelezettségének, akkor a mulasztási bírság összege 200 ezer forintig terjedhet.
Mit kell tenni a vállalkozónak, ha az alvállalkozó a közbeszerzés közvetlen megvalósításához kapcsolódó kifizetéshez nem mutat be 15 napnál nem régebbi adóigazolást?
Amíg az alvállalkozó a közbeszerzés közvetlen megvalósításához kapcsolódó kifizetéshez nem hoz a vállalkozó részére 15 napnál nem régebbi adóigazolást, addig a vállalkozónak a kifizetést vissza kell tartania.
Mi a következménye, ha a vállalkozó annak ellenére teljesít kifizetést az alvállalkozónak, hogy az nem mutatott be 15 napnál nem régebbi adóigazolást?
Amennyiben az alvállalkozó 15 napnál nem régebbi adóigazolást a kifizetéskor nem mutatott be a vállalkozónak, és a vállalkozó ennek ellenére mégis kifizeti a közbeszerzés közvetlen megvalósításához kapcsolódó tevékenységét, akkor ez egyetemleges felelősséget von maga után a kifizetett összeg erejéig, az alvállalkozónak a kifizetés időpontjában fennálló köztartozásáért.
Ez azt jelenti, hogy például a vállalkozó 2009. január 02-án kifizetett az alvállalkozónak 2 millió forintot, annak ellenére, hogy az nem hozott 15 napnál nem régebbi adóigazolást.
2009. január 02-án az alvállalkozónak adóhatóság és a vámhatóság felé az együttes adótartozása 3,2 millió forint volt.
Mivel a vállalkozó 2 millió forintot fizet ki abban az időpontban az alvállalkozónak, amikor neki 3,2 millió együttes adótartozása volt, ezért 2 millió forint erejéig egyetemlegesen felel az alvállalkozóval együtt az adótartozás (köztartozás) megfizetéséért.
Az adóhatóság választása szerint a példában említett 2 millió forint köztartozás összegét vagy az alvállalkozótól, vagy a kifizetést teljesítő vállalkozótól fogja követelni. Az adóhatóság – mint mindenki más személy – attól fogja először követelni, akinél nagyobb esély mutatkozik arra, hogy ezt az összeget ki tudja fizetni, tehát a vállalkozótól.
A 3,2 millió forint és a 2 millió forint közötti különbözet összegét, tehát 1,2 millió forintot továbbra is csak az alvállalkozótól követelheti az adóhatóság.
Az adóhatóságnak a végrehajtás szabályait kell alkalmazni, tehát a végrehajtási jegyzőkönyv kiállításával és megküldésével haladéktalanul intézkedik a követelés lefoglalásáról.
A vállalkozó a követelés lefoglalását követően mentesül az egyetemleges felelősség alól.
Mit kell tenni a vállalkozónak, ha az alvállalkozó tevékenysége közbeszerzés közvetlen megvalósításához kapcsolódik, és nem nullás adóigazolást mutat be a kifizetéskor?
Amennyiben az alvállalkozó tevékenysége közbeszerzés megvalósításához közvetlen kapcsolódik, és a kifizetéskor nem tud 15 napnál nem régebbi nullás adóigazolást bemutatni – az igazolás nem „nulla” összegű adósságot mutat –, akkor a vállalkozó a tartozás mértékének megfelelő részt köteles visszatartani az összeg kifizetésekor az adóhatóság intézkedéséig.
Ez azt jelenti, hogy ha az alvállalkozó részére a kifizetés például 2 millió forint lenne, azonban az általa hozott adóigazolás 824 ezer forint köztartozást mutat, akkor a vállalkozó a kettő közötti különbözetet – tehát 1millió 176 ezer forintot – kifizetheti az alvállalkozónak, a fennmaradó 824 ezer forintot köteles azonban a kifizetésből visszatartani.
Azonban, ha a kifizetés 2 millió forint lenne, és az alvállalkozó által hozott adóigazolás 2 millió 100 ezer forint köztartozást mutat, akkor a vállalkozó egyetlen forint kifizetést sem teljesíthet az alvállalkozó felé.
Mi a következménye, ha a vállalkozó annak ellenére teljesít kifizetést az alvállalkozónak, hogy az nem „nulla” összegű adóigazolást mutatott be?
Amennyiben az alvállalkozó 15 napnál nem régebbi adóigazolása nem „nulla” összegű adósságot mutat, és a vállalkozó ennek ellenére mégis kifizeti a közbeszerzés közvetlen megvalósításához kapcsolódó tevékenységét, akkor ez egyetemleges felelősséget von maga után, az adóigazolásban feltüntetett köztartozás erejéig.
Például az alvállalkozó 15 napnál nem régebbi adóigazolása 1,1 millió forint köztartozást mutat, és a vállalkozó kifizeti neki a 2,5 millió forint vállalkozási díjat, akkor a vállalkozótól, mint egyetemleges kötelezettől az adóhatóság az 1,1 millió forint alvállalkozói köztartozás összegét követelheti.
Ez azt jelenti, hogy az adóhatóság választása szerint az adóigazolásban feltüntetett köztartozás összegét vagy az alvállalkozótól, vagy a kifizetést teljesítő vállalkozótól fogja követelni. Az adóhatóság – mint mindenki más személy – attól fogja először követelni, akinél nagyobb esély mutatkozik arra, hogy ezt az összeget ki tudja fizetni, tehát a vállalkozótól.
Az adóhatóságnak a végrehajtás szabályait kell alkalmazni, tehát a végrehajtási jegyzőkönyv kiállításával és megküldésével haladéktalanul intézkedik a követelés lefoglalásáról.
A vállalkozó a követelés lefoglalását követően mentesül az egyetemleges felelősség alól.
Nem kaptál választ minden kérdésedre: Kérdezz tőlünk!
Hasznos olvasmányok a gazdasági konfliktus kezelés témaköréből
Adósságkezelés » A szerződések biztonsági elemei » Az üzleti kapcsolatok gyakori problémái » Birósági jogérvényesítés » Céges körbeadósság » Fegyelem és határozottság » Fizetési meghagyás » Fizetési meghagyás 2. » Gazdasági magánnyomozás » Hatékony adósságkezelés » Közbeszerzés » Mit ne tegyél, ha azt akarod, hogy az adósod fizessen neked? » Mit tegyek, hogy ne legyen adósom? » Mit tegyek, hogy ne romoljon pénzügyi helyzetem? » Számold ki a veszteséged! »
