A szerződések biztonsági elemei
A késedelmes, vagy elmaradt fizetések kezelése
Tapasztalatom szerint az elmaradt vagy késedelmes fizetések, gazdasági konfliktus helyzetek jelentős része elkerülhető lett volna a szerződés korrekt elkészítésével, valamint a biztonsági elemek alkalmazásával.
Az alábbiakban a javasolt biztonsági elemekről találhatsz egy áttekintést.
Javasolt biztosági elemek
Ár egyértelmű meghatározása
Az ár a szerződés lényeges feltétele, kialakítása megállapodás kérdése. Az ár meghatározásánál feltétlenül rögzítened kell – és erre külön felhívom a figyelmedet -, hogy az ár mit tartalmaz, vagy mit nem tartalmaz.
Állásidő
A legtöbb vállalkozási szerződés ismeri és alkalmazza az állásidő intézményét. Az állásidő intézményét akkor lehet alkalmaznod, ha a szerződés mellékletei között létszámütemterv szerepel.
A vis maior
A vis maior nem egyértelmű, pontatlan meghatározása nagymértékű kártérítési igényt vonhat maga után. Ezért ennek megfogalmazását pontosan rögzítsed, és a vis maior objektív körülményeit fogalmazd meg.
Például: „Vis maior minden olyan esemény, amely a szerződés megkötése után következett be, rendkívüli jellegű volt, előre nem látható és a felek által el sem hárítható.”Bankári biztosítékok, bankgaranciák
A bankári biztosítékok közül a bankgaranciát, mint teljesítési biztosítékot szokták alkalmazni általában a megrendelők, tekintettel arra, hogy sokkal több a vállalkozó, mint a megrendelő.
A bankgaranciák jellemzője, hogy valamely szerződéses kötelezettségnek úgy szolgál biztosítékul, hogy önmaga, mint biztosíték elválik a szerződéses kötelemtől. Ha nem válik el a szerződéses kötelemtől, akkor nem igazi bankgarancia.
A bankgaranciát a tárgyalások legvégére halasszad, ha vállalkozói pozícióban vagy, mert ekkor már a másik fél fáradt, és egy betűnek, egy szónak is nagy jelentősége lehet.
Mivel a bankári biztosítékok – a bankgarancia kivételével – a vállalkozó javára nemigen vehetők igénybe, a vállalkozó a szerződéses biztosítékok igénybevételével kísérletezhet.
A szerződéses biztosítékok
A szerződéses biztosítékok igénybevétele abból a tényből indul ki, hogy a vállalkozó teljesítményének minősége, vagy a teljesítés műszaki előrehaladottsága miatt a megrendelőnek nem állhat érdekében a szóbanforgó vállalkozót elveszíteni, mert a saját létesítményének megvalósítását új vállalkozó beállításával veszélyeztetheti.
A személyes tapasztalataim azt mutatják, hogy a szerződésben ezért rögzíthető, belefoglalható, hogy:
„Amennyiben a megrendelő X napot meghaladóan nem fizet, a vállalkozó jogosult a munkát felfüggeszteni az állásidőre előírt térítésigénye mellett, további Y napi késedelem esetén jogosult a szerződéstől elállni kártérítési igény mellett és anélkül, hogy vele szemben a szerződésszegés jogkövetkezményei érvényesíthetők lennének.”
A mondat utolsó fordulata azért lényeges, mert e kikötés nélkül a megrendelő igénybe vehetné következmények nélkül az ilyen ügyleteknél szokásos saját érdekeit biztosító teljesítési bankgaranciát.
A kötbér
Személyes tapasztalatom az, hogy egy jól és a lehető legpontosabban megfogalmazott kötbérrel kapcsolatos rendelkezés is nagyon hasznos lehet.
Ha kötbérkikötést alkalmazol, akkor pontosan kell rögzítened a kötbér alapját, mértékét és a legmagasabb összegét.
Amennyiben azonos típusú kötbért – ez általában a késedelmi kötbérnél fordul elő – nemcsak a véghatáridőre, hanem az azt megelőző részhatáridőkre is kívánsz kötni, akkor minden határidőnél külön-külön meg kell határoznod a kötbér alapját.
Nagyon sokszor tapasztaltam azt a gyakori hibát, hogy a szerződés készítői szándékosan vagy esetleg gondatlanságból elfeledkeztek arról, hogy a kötbérigényt vétkességhez kössék, ezért objektív kötbérfizetési kötelezettség keletkezett. Tehát akkor is ki kellett fizetniük például a késedelmi kötbért, amikor a fél nem volt vétkes a késedelem bekövetkeztében.
Ezért ne maradjon el az a kitétel, hogy: „A kötbérfizetés feltétele, hogy az alapjául szolgáló esemény a vállalkozó vétkes tevékenységére, vagy mulasztására vezethető vissza.”
Amennyiben sikeresen elérted, hogy vétkességen alapuló kötbérkikötés kerüljön bele a szerződésbe, arra is figyelmet kell ezután fordítanod, nehogy a kötbérigényt valamilyen kecsegtető taktikai megfontolásból mégis elismerjed.
A viszonylag alacsony összegű kötbér elismerése ugyanis a szerződésszegésed elismerését jelenti, amely adott esetben egy beláthatatlan nagyságú kártérítési igényre is alapul szolgálhat.
Mindképpen törekedj annak rögzítésére is, hogy az egyébként megalapozott kötbérkövetelés sem vonható le az esedékes vételárfizetésből, hanem külön érvényesítendő.
Azonban, ha saját magad készíted a szerződést, abba lehetőleg ne szerepeltess kötbérkikötést. A személyes tapasztalatom azt mutatja, hogy a megrendelő ezt egyáltalán nem tekinti gesztusnak, hanem felkelti a gyanakvását az árkalkulációval kapcsolatban, mert legtöbbször úgy gondolkozik, hogy nyilván a bevállalt 10-20% közötti kötbérösszeget valahol már az árba bekalkuláltad.
Hasznos olvasmányok a gazdasági konfliktus kezelés témaköréből
Adósságkezelés » A szerződések biztonsági elemei » Az üzleti kapcsolatok gyakori problémái » Birósági jogérvényesítés » Céges körbeadósság » Fegyelem és határozottság » Fizetési meghagyás » Fizetési meghagyás 2. » Gazdasági magánnyomozás » Hatékony adósságkezelés » Közbeszerzés » Mit ne tegyél, ha azt akarod, hogy az adósod fizessen neked? » Mit tegyek, hogy ne legyen adósom? » Mit tegyek, hogy ne romoljon pénzügyi helyzetem? » Számold ki a veszteséged! »
